A szerelemnek Párizs a színe,
egy láng, halvány boldogság,
mely felfelé jön az utcán,
nyilvános fény,
mit a kék égből kaptál.
Bárhogyan is, aranytűz a szempillákon,
az álmodozások köde,
egy láng, mely elég boldog.
Az őszi reggel elillant,
Párizsban senkit nem érdekelt,
ha két ember csókolózott.
