|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Forogva hullanak a falevelek,
szétfoszolva a tó vizébe esnek,
mint rézvörös lepkesereg repülnek,
haláltusájuk egy csillagra verődik - vergődnek -,
Úgy szeretem ezt az estét,
közel érzem a szívemhez,
a fűz pendelye alatt a szél
ágait a vállamig emeli, ütöget és mesél.
Ennyire éber nem voltam még soha,
nem hallottam mit mond a testem,
oly jó a meghajolt fűz alatt
a piros tó felszínén lebegjen megtört fényem.
Mosolyogva, jó lenne a széna közt is,
szám szélében szalmaszállal, és a Hold a szememben ...
Hol vagy te egyszerű örömöm, és jókedv
a sok szeretetben nem kéne már semmi sem. |
|
|
- március 21 2015 11:50:44
Fölöttébb jó lett, eme remeked és nagyon-nagyon átadtad az ősz hangulatát. Ha ezt ősszel publikáltad volna, még jobban megérintett volna.
Gratulálok: KíberFer    |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 18. kedd,
Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
