|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Testem fájdalommal töltött kehely.
nem ürül ki többé soha,
lelkem súlytalanná vált pehely,
viharos szélben száll tova.
Befogad a föld, mint persely,
kövek peregnek rá, s moha.
Ha meglátogatsz, könnyeid rejtsd el,
emlékem ne legyen kova,
tedd le a kavicsot, menj el! |
|
|
- április 19 2015 12:34:47
Vigyázz magadra, kedves Mamuszka! |
- április 19 2015 13:53:40
Könnyeket csaltál a szemebe kedves Sarolta! Maximálisan megértem versed mondanivalóját, és nem is tudom, hogy mit lehet ilyenkor mondani. Tanácstalan vagyok, de talán annyit, hogy nem szabad feladni, tudom, könnyű ezt mondani, de...most rossz, holnap még rosszabb talán, de holnapután jobb lesz, jobb lehet.
A remény erős karjába kell kapaszkodni, elbír minden fájdalmas sikoltást, nem ereszt el senkit.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Ölellek: Évi    |
- április 19 2015 14:40:40
Hmm...
Nehéz megszólalni és nem lehet tanácsot adni...
Jól megírtad, elismerésem: KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 12. kedd,
Jónás, Renátó napja van.
Holnap Szilvia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
