|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
H.Gábor Erzsébet
A pacsirta
A kis pacsirta úgy dalolt,
hogy szíve majdnem megszakadt,
a hangja vígan áramolt
a dús mezőn, s a fák alatt,
majd lágyan, mint a déli szél,
csak szállt magasra egyre fel -
az öröm mindig égig ér,
mikor a lélek ünnepel.
A varjú ült, s csak nézte őt,
vágyón hallgatva énekét,
s a nyirkos nyári délelőtt,
dühöngve rázta vén fejét.
Figyelme szimpla érdek volt -
trillázni tudni úgy akart,
károgott, dúlt, a vére forrt,
csapkodó szárnya port kavart.
Miért van az, hogy két madár,
ennyire más, és más legyen?
Egyiknek égi manna jár,
másik meg száraz sást egyen?
Kegy ez a szűzi tiszta hang -
nem úgy az érdes varjúkár!
Kinek az égi kisharang,
kinek a fránya, fals dukál.
2015.04.25.
|
|
|
- április 26 2015 07:19:33
 |
- április 26 2015 09:46:57
Huh, de szépen értekeztél... Köszönöm ezt a remek élményt.
Őszinte tisztelettel: gratulálok.
KíberFeri  |
- április 27 2015 14:07:18
Köszönöm mindkettőtöknek a látogatást, kedves Maria, kedves Feri.
Ölelésem:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
