|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Nézz a távolba, mi határunkon túl van,
reng a föld, halottak, otthonok romokban.
Hálát kéne rebegjen naponta a szám,
jó itt élni benned édes magyar hazám.
Mégis panaszra nyílik számtalanszor ajkunk,
siránkozunk szüntelen, nagyon sok a bajunk.
Színes ékszer vagyunk Európa nyakán,
élet adó víz csörgedez Tiszán és Dunán.
Mégis idegenbe vágyik a fiatalság,
az alföldi faluban kihalnak az utcák.
A fekete földünk most parlagon hever,
tavaly itt piroslott szamóca és eper.
Néha visszatérek e gyönyörű tájra,
már nem kívánkozom idegen országba.
Jó emlékezni a termőföld szagára,
a kicsi házra, maroknyi boldogságra. |
|
|
- május 08 2015 22:02:40
Bölcs és iránymutató vers! Szeretettel gratulálok: Zsuzsi |
- május 09 2015 07:53:03
Marikám! Szeretettel olvastam, igaz, hazaszeretetről árulkodó szép versedet.
"Mégis idegenbe vágyik a fiatalság,
az alföldi faluban kihalnak az utcák.
A fekete földünk most parlagon hever,
tavaly itt piroslott szamóca és eper." Én úgy gondolom, a kényszer nagy úr, bár még mindig csalogatna az ezer és a szamóca.
Szeretettel olvastalak és gratulálok, jó, hogy itt vagy újra, remélem most már végleg!
Baráti ölelésem: Évi |
- május 09 2015 13:06:27
Huh, de pazar a gondolat sorod! Ezt aztán nevezem hazafiságnak!
Lélekbemarkoló a kicsinyke versed, nagyon átjött!
Poétaöleléssel és szeretettel, köszönettel, hogy megírtad: csak gratulálni tudok: KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
