|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,201
Nem aktiváltak: 0
|
|
A csendben, halkan hulló esőnél nem protestáltam,
A csendben, halkan hulló eső ellen nem ágáltam…
Egyszerűen nagyszerű, fantasztikus élmény volt,
A béke és én beteljesedtünk, akkor és ott.
No, de most! Zúg a vihar, és tombol a szél,
Japán akácfánk a békességről regél,
De vihart ez nem hatja meg,
Csak támad, közben nem piheg.
Nem becsültem a szépen hulló cseppeket,
Most itt van és átölel ez a szörnyeteg
És nincsen tőle merre menekülésem
Tűrnöm kell… vaduló, kéretlen vendégem.
Beállok én a szép kis japán akácunk alá,
Vele szolidarizálok, toporgok fel-alá
És együtt ázunk-, fázunk, álljuk a vihart
Mit nekünk a természet, bosszúból kavart.
Mi ketten voltunk erősebbek... múlt a vihar
És kivártuk a szép időt, szél már nem kavar…
Volt bennünk kis optimizmus, éltünk hát vele,
Most száradunk én és japánakác levele.
2011. december 16. – Kustra Ferenc
|
|
|
- május 16 2015 16:05:24
Hangulatos versedet szeretettel olvastam kedves Feri! Igaz, hogy van benne bőven vihar, tomboló szél, de valahogyan mégis az utolsó két versszakod "hangulata" fogott meg. Elképzeltem ahogy toporogsz a japán akác alatt, és a végkifejlet az utolsó versszakban, amikor a pozitívumokból, az optimizmusotokból merítesz erőt. Ennek hangulata van! Jó hangulata!
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- május 16 2015 20:30:32
Évi kedves, aranyos vagy, hogy voltál és nagyon köszönöm eme kifejezetten pozitív véleményedet, értékelésedet. Örülök, hogy ennyire tetszett!
Köszönöm a szeretetteljes olvasást és a gratulációdat is.
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. december 05. szombat,
Vilma napja van.
Holnap Miklós napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
Most elolvasok, s értékelek egy-két verset. 
