|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Amikor, utoljára nálam voltál,
izzott a levegő közöttünk,
egymással szemben ültünk
éreztem, hogy egymást szeretjük.
A szobába mentél, magadhoz hívtál,
szorosan átöleltél, forrón megcsókoltál
és kifulladásig csókoltál, de menned kellett
szomorúan elbúcsúztál, elköszöntél, indultál.
Másnap, jött a telefon, hogy mindenkivel
aki otthon volt, szakítottál, mindent elmondtál,
hogy csak engem tudsz szeretni, velem élni,
kértél, hogy keressek lakást, nem akarsz várni.
Azután, nem történt semmi, néha írtál,
beszélgettünk, csókokat küldtél, de nem jöttél.
már lakás is volt, ahogy kérted, találtam
olyan szépet, amilyet nekem mondtál.
Hosszú unszolásomra elmondtad, hogy
milyen volt a visszhang, hát elhiszem,
nem lehetett kellemes, mindenki nevetett
hogy most bolondult meg, szerelmes az ember.
Olyan emberek voltak akik kinevettek,
akiktől menekülni szerettél volna onnan,
mert nem szerettek, csak a pénzed kellett.
Mindent kifacsartak Belőled. de hagytad.
Most már az idő elszállt felettünk,
az izzó levegőt elvitte egy forgószél tőlünk,
azóta is egymásért sóvárgunk, míg élünk,
de vannak még csodák, azért remélünk. |
|
|
- május 25 2015 07:12:43
A távollét a "kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja"
Remek kitárulkozás a versed Barátnőm, úgy érzem, jobba ha átevezel a plátói szintre, abban legalább nem csalódhatsz, mert az olyan, amilyennek képzeled...
Szeretettel gratulálok, ölellek... puszi.
Évi |
- május 25 2015 08:09:23
Pircsikém!
Soha nem múló érzéseidet ismét szépséges, bánatos verseben idézted.
Szeretettel olvastalak, baráti ölelésem: Maria |
- május 25 2015 10:37:45
BARÁTNŐM, MÁRIÁM!
KÖSZÖNÖM NEKTEK KEDVES SZAVAITOKAT, ILYEN SZOMORÚ IDŐ RÁMNYOMJA A BÉLYEGÉT.
HA MÉGEGYSZER KEZDHETNÉM, SENKIT SEM SZERETNÉK ENNYIRE,
DE NINCS MÉGEGYSZER!!!
ÖLELLEK BENNETEKETIRCSI  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 07. szerda,
Attila, Ramóna napja van.
Holnap Gyöngyvér, Keve napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
