Hívom a szelet,
hogy játszadozzon a hajamban,
s elképzelem, hogy újaid azok,
melyektől a simogatást kapom,
és ha tudnám kettétörném a csendet közöttünk.
Jaj, de hogyan is kérjek a téltől májusi virágokat?
Elfog a szomorúság, és titokban figyelem,
lelkem kapuja kinyílik ...
Vihar vagyok, eső vagyok, csókra vágyom,
magamban.
