Kezeim közt van mindenem
Az Életet tartom karjaimban...holtan...
Szorosan magamhoz ölelem
Idegenek állnak körülöttem szótlan
Behunyom szemem
Talán mindez csak rossz álom
Igen! S ha kinyitom szemem
Ugyan Õt életben látom
várok...
várok... De érzem teste kihûl...
s ugyanígy, egyre fagyosabb lesz valami itt belül...
szoszircsi - március 01 2008 02:31:43
[b]Hedzsi...eszméletlen jó amit csinálsz...ahogy a végére értem,az jutott az eszembe...mint egy vékony selyemszálon az utolsó szálig leperegtek a gyöngyök....szomorú...és nem is értem ,ennek ellenére miért nem maradt bennem rossz érzés...??? talán ahogy nagyon ügyesen-találóan kiritkítottad a sorokat-õrült jót tett a versnek...én is kifújtam a levegõt... szuper!!!!szeretettel[/b]--szí.
Hedzsi - március 01 2008 10:06:13
Köszönöm mindkettõtöknek:-))))))))
