 
Szenvedélyesen szeretem az esőt,
és szeretek a fűben heverészni,
számban, a fogaim között egy fűszállal,
hogy tekintetemmel elkábítsam, bolondítsam a férfiakat.
Be szeretem!
Jól tudom, hogy mindez csúnya dolog, nem illendő,
de tudom magamról, szép vagyok, igazi nő!
Hagyj kérlek, legalább akkor mikor esik,
hogy kimutassam varázslatom - szeretve akarok lenni -!
Olyan jól mutat rajtam az eső, áztatja hajam rojtjait,
a legszebb vagyok, még ha fúj is a szél,
szoknyám vergődve bújtatja térdeim,
még ha nem is vagy itt, de - a legszebb nő vagyok -!
Csak te tudod, hogy mennyire szeretem az esőt,
szenvedélyesen, bolondosan, csendesen,
a szűzies, legényes esőt,
mely szabadjára tudja ereszteni női vágyaimat - engem -.
Szerelmem, csak téged szeretlek. |
|
