 
Az égből szeretnék egy ruhát
legyen arannyal, ezüsttel, árnyékban szövött,
szegélyezze a Nap, az éj és az ég a kékjével,
fizessek félárnyékból, míg a sugaraktól kapnám az örömöt.
És az öltönyömet a lábaid elé tenném,
de, Istenem, oly szegény vagyok, csak álmodom,
álmaimon kívül nincs más semmim,
szitált álmaimra könnyen lépj, mert tudom lépegetsz az álmaimon. |
|