Olykor vannak pillanatok,
Amikor valami megérinti,
És rabul ejti a szíveket.
Amikor szemek vallanak
Hitvány szavak helyett.
Amikor rám nézel szépen,
De szemed minden fénye,
Ott ragyog az enyémben.
Amikor a másikhoz, csak
Egyetlen kérdés dobban a
Szívünkben, csak egyetlen:
Ugye, szeretsz engem?
Amikor megszûnik tér és idõ
És nem létezik semmi más,
Csak egyedül mi ketten.
Amikor a kezed gyengéden
Megsimul a tenyeremben,
Amikor magadhoz ölelsz,
Egy pillanatnyi végtelenben.
Amikor simogató ajkaidról,
a csókod az ajkamra rebben.
marica - február 28 2008 10:17:15
A versed is És ezek a pillanatok is nagyon gyönyörû(ek)
Jó volt olvasni pihe-puha melegét érezni szavaidnak:
Szeretettel: marica
Magdileona - február 28 2008 10:47:02
Kedves Zsuzsu, ez annyira szép volt! Meghitt gondolatok, lágy ritmusban.
Szeretettel: Magdi
kormi37 - február 28 2008 11:25:51
Nagyon szépek a sorok, és a versed szövege mondandója, tele érzelmekkel. Gratula. Szeretettel:Kormi
madi69 - február 28 2008 15:20:03
Zsuzsu, ez nekem is tetszett! Üdv . Madi
gondola - február 28 2008 18:26:10
Boldog, meghitt képek. Jó újra és újra olvasni!
zsuzsu - február 28 2008 20:03:35
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastátok az írásomat. Örülök, ha nektek is tetszett. köszönettel: zsuzsu
