Kegyetlen világban élünk
Harcolunk, szenvedünk, félünk
S mikor kezünkben tartunk
Mindent, mit régóta akartunk
Akkor ragad el fényév távolságba
A kinyújtott kéz melynek tulajdonosának
Legmélyebb kívánságára
Születtünk meg e világra
S mégis, oly gyönyörû ez így
S vágyom rá magam is,
Hogy így hirtelen s bevégezetlen......
marica - február 29 2008 08:40:22
kedves Hedzsi!
Nagyon megható gondolatokat hoztál versedben, Remek képekben.
Szeretettel Üdv: marica
zsuzsu - február 29 2008 22:16:36
Az élet már csak ilyen. Nálam telitalálat , ahogy befejezted a verset. Szeretettel zsuzsu
Hedzsi - február 29 2008 22:28:14
Marica, Zsuzsu: :-)))))) Köszönöm!! Nem is tudjátok, hogy most mennyire örülök:-)))
szoszircsi - február 29 2008 22:51:45
[b]...ez az,amikor a kõtömbbõl a végére már apró kis kavicsok lesznek...minden megváltozik..és még sem változik semmi...kifejezetten mély a tartalma- hangulata mintha azt sejtetné...Te tudod a "titkot"...nagyon-nagyon tetszett...elmélkedj sokat...szépek a gondolataid- szeretettel[/b]- szí.
