|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Kint a házunk mellett,
az ablakunknál csodálattal figyeltem
a sűrű fenyőfát,
ahogy ott állt dúsan, magányosan,
kecsesen ágaskodva.
A csúcsa éjjel, nappal
susogott a csendes szélben,
melódiát suttogott
nekem, édeset.
Törzsén moha,
fodros, sok göndör pajkosság,
koronáját hullámok,
lilás, mély álmok ringatták.
Ahogyan az ágai suttogtak,
könnyedén szelet fogtak,
és láttam ahogy egyre nő...
ó, be csodás ez a fenyő!
Lehet éveken át nőni fog,
századokon keresztül uralkodik,
míg eléri a felhőket,
csúcsával áttöri majd őket. |
|
|
- november 09 2015 06:19:12
Kedves Elemér! A természet közelsége, szeretete sugárzik versedből. Amikor reggel kinyitom a szemem és ablakomban rögtön fenyőfám egyike tűnik elő. Olyan jó érzés, nyáron még az illatát is érzem. Kedves versednek az angyalkák is örülnek, hiszen közeleg a karácsony. Sajnos kivágnak sokat és szemétre kerül. Szeretettel olvastalak. Éva |
- november 09 2015 09:32:20
ELEMÉR KEDVES!
NAGYON SZÉPET ÍRTÁL!
GRATULÁLOK: PIRCSI  |
- november 10 2015 12:19:48
Csodaszép! Az ablakon alatt ősrégi fenyő és tujafa. Szegényebb lenne az életem - nélkülük.
Kedves Elemér!
Nagyon szép versedhez gratulálok - szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
