|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Lemondás
A vén Hold ma is csak egy sárga köménymag,
emlékköves úton hosszan elkísér,
felveszem az estét csillogó páncélnak,
mindíg akad álom, mely újat ígér.
Ablakodból a fény kifolyik a földre,
elmosódott szélű, amorf pocsolya,
rácsuktad az ajtót a ringató csöndre,
mosolyod mostmár a győztes mosolya.
Tudom, jobb neked, ha hazudsz önmagadnak,
emléked csak ködös képek halmaza,
szavaim a közöny ágán fönnakadnak,
nélküled, mondd, hová mehetnék haza?
A. T. Zs. |
|
|
- december 12 2015 08:22:17
Kedves A T. Zs.!
Nem tudom az igazi neved, s nem tudom, hogy szólítsalak másként, de nagyon szép versed a lemondásról, a megváltoztathatatlanság érzéséről.
Szeretettel: Torma Zsuzsanna 
|
- december 12 2015 11:05:03
Köszönöm szépen, Zsuzsa.
A vers egyébként nem szerelmes vers, ahogyan sokan hiszik.
Kellemes hétvégét mindenkinek |
- december 12 2015 22:27:42
Nagyon szép sorok, kedves A.T.Zs. szeretettel olvastalak...Klári
Neked is szép hétvégét!!! |
- december 14 2015 22:41:11
Nagyon szépen köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 15. szerda,
Henrik, Roland napja van.
Holnap Valter napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
