|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Megálltam egy pillanatra, és hallgatóztam.
Milyen hosszú irgalom hallatszik?
Csa a szél rázza a fákat,
az ágakat, a nedvességgel telt szárnyait.
Lépteim könnyedén susogóak,
ösvény a faleveleken,
reszketve léptem az éjben,
kínzott a várakozás, kínzott a szerelem.
Baloldalamon sötét volt az erdő,
jobb kezemben egy kisebb kertet vittem,
és házának udvarában... hátul...
jegenyék, ő a küszöbön várt, ó, az én szépem.
Mintha csak most történt volna,
most, mikor egymást halkan hívjuk,
az éjben hosszan felrikkant egy madár...
élesen kuvikol a Holdnak, fényében ott a rossz jóslat.
És akkor betegen is megcsókoltam,
nagy szemeit, halántékát,
titokban vártam,
hogy a legszebb dolog történjen...
Szétváltunk a Nap pirkadatában,
a kakasok kukorékolása keltette fel a falut,
mi a kikeletben lebegtünk...
hallgattunk a Nap piros tüzében.
Most is egyedül vagyok... és késő...
Szerelmem messze van,
ég a lelkem, még égő a vágyam,
a napjaim halottak.
|
|
|
- december 16 2015 08:24:06
Kedves iytop! Ez a pillanat csodás! Őrizd, de az élet megy tovább. Szeretettel olvastalak. Éva |
- december 17 2015 15:33:49
Kedves iytop
Tetszett a vrsed,gratulálok
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 22. szombat,
Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
