|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
Nem látni a hegyet
a zöld fenyők felett,
de látom a kékszemű eget,
a felhőket kergető Napot.
Szemem hunyorog,
csak sejteni a csúcsot.
Hóba fördik lábam.
a Hegyet megmásztam.
Karom kitárom
még magasabbra vágyom.
A szél hajába kapaszkodva,
mintha szárnyam volna
felhők fölé szálltam.
A Napban nem olvadt el szárnyam.
Ölelnek végtelenben ringó csillagok,
érzem én is csillag vagyok. |
|
|
- december 20 2015 13:29:25
Kedves Mária !
Szellők szárnyán repülni a végtelenbe,szép álom
Szeretettel gratulálok
Tibor |
- december 21 2015 06:50:20
Jól érzed drága Marika, egy csillag vagy ahogyan írod. Egy fénylő csillag! Szép versed szeretettel olvastam. Éva |
- december 21 2015 17:59:38
Köszönöm Kedves Tibor! |
- december 21 2015 18:00:56
A Tátrában játam a csúcson, s elszállt velem a képzelet.
Küszünüm Évám, hogy olvasásra méltattál!
Szeretettel_Maria |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. április 01. szerda,
Hugó napja van.
Holnap Áron napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
