|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Nyolcvankettő telet vészeltem át.
Voltak kemény telek, fagyok, jegek.
De nem hagytam el a meleg szobát,
őriztem, ha tudtam a meleget.
De mindig tovább keringett a Föld.
Mindig elmúltak a kemény fagyok.
Eltűnt a fehér, megjelent a zöld,
a madárcsicsergéses hajnalok.
Sokan irigykednek rám - gondolom,
hogy eddig ennyi évet éltem át
és nem gyűrődött ráncossá homlokom
és még egyenes a nyak és a hát.
Persze, azt eddig senki sem tudta,
hogy tizennyolcszor voltam veszélyben.
Tárva várt rám a halál kapuja
de megtartott engem az Istenem.
Jön majd ismét az enyhe tavasz,
virágillat, kék ég, bárányfelhők.
Mindenre, ami van, enyhe vigasz.
Mert az élet és a remény örök.
Végül is így teljes az életünk.
Sokszor nehéz és sanyarú minden.
Reményünket elvesztve szenvedünk,
Aztán jobb lesz életünk hirtelen.
Eljön minden rossz ellentéte.
Eltűnik a félelem és a vész.
Ítélet helyett eljön a béke.
Újra megnyugszik lelkünk és az ész
|
|
|
- január 06 2016 18:45:12
Kedves Druszám !
Gratulálok versedhez betöltöttem 89 ik évemet és hasonló gondolatokban
élek
űÜdv. Tibor |
- január 07 2016 10:29:46
NOCSAK! Két Tibor is van itt egyszerre! Már csak én hiányoztam a 81. évemmel.
Kedves Tibor! Átérzéssel, megértéssel olvastam versedet és GRATULÁLOK az éveidhez. ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG!
Köszönöm az utolsó versszakot, ami már egy másik dimenzióra szól.
Boldog újévet és jó egészséget kívánok Mindkettőtöknek szeretettel: Viola  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 18. kedd,
Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
