|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Döfd csak ismét,
késed a szívembe,
de most úgy,
hogy haljak is bele.
Mióta érezlek,
nincs többé más,
minden nappal,
ez újabb bizonyosság.
Hogy egyek voltunk egykor,
sok száz életen,
de hogy, miért jöttél most,
már nem kérdezem.
Hiába minden szó,
ha nem érzed úgy,
minden út,ösvény,
hozzám húz.
Dédelgetett álomkép,
ez vagy nekem,
kár volt meglátnom,
de kinyílt lelki szemem.
Elmondanám,
mit érzek irántad,
de félek,
nem élném túl,
hogy hibáztatsz.
Hogy nem mutattad soha,
hogy bármit is éreznél,
hogy csak én képzeltem azt,
hogy kicsit is szeretnél.
Így hát kérlek,
vess ennek véget,
ez már nem élet így sem,
hisz ha látlak,
belehalok értsd meg.
Síromra majd,
ne hozz szép virágot,
add inkább annak,
kit szíved választott.
Ebben az életben,
el kell,hogy engedjelek,
mégha látom is,
hogy hamis a mosoly,
mi téged megvezet.
S ha egyszer újra,
találkozni fogunk,
talán meglátod bennem,
mi benned tüzet gyújt... |
|
|
- február 02 2016 20:28:07
Kedves Ronibaba!
Szép szomorú soraid átérezve olvastam...
Bennem is hasonló érzések kavarognak.
Versedhez szeretettel: Gratula!  |
- február 02 2016 20:57:10
Köszönöm,hogy olvastál! :-) Ismeretlenül ugyan,de minden jót kívánok,kitartás! :-) |
- február 03 2016 01:49:34
Szomorú érzelmek kiáltanak az égig megbántott szépségek és
ugyanannyi férfi lélek.
Nem látunk bele a másikban s amit látunk abban a magunk elképzelése van.......
Tetszett a versed,szeretettel olvastalak
Tibor |
- február 03 2016 15:35:57
Köszönöm szépen :-) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 03. szombat,
Genovéva napja van.
Holnap Titusz, Leona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
