|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Szeretlek nézni a keretben,
a barnás-vöröses falevelek alatt,
a napnyugtában, mikor minden tökéletes.
Előrelépek, oldalt lépek,
figyelem a nagy vonalak vázlatát, az alakod.
Még, ha ámítás is lennél, ami az énekemet kiissza,
szeretlek nézni, bárhogy, bárhol is vagy,
nem kevesebb, de a tekintetem határáig,
csak teljen az idő,
vagy élet ,élet nyisson egy másik utat.
Szeretlek nézni a tiszta fényben,
a hegyek tavában, ahogy alakod megtörik,
mint fecske a röptében,
a tó felszínét érintve,
repülő csúszásban,
tükörképe szintén hullámzik.
S ha ne én akkor legalább,
ennek a víznek a felszíne zúzzon össze,
törjenek téged a hullámai,
oltsanak ki, igen oltsanak ki...
bár tudnád, hogy mennyire szeretlek,a vÍz ezt is visszatükrözi. |
|
|
- február 28 2016 12:38:14
Kedves Elemér!
Az igazsághoz hozzátartozik, ez néha nem is csak tükörkép feletti ábrándozás. Olykor kőkemény valóság, és még is mind két eset felemeli az ember lelkét. Gratulálok!
Üdv: gufi  |
- február 29 2016 14:25:17
Kedves Elemér!
Gratulálok szép versedhez. Szeretettel olvastam ma is. Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 26. szerda,
Edina napja van.
Holnap Ákos, Bátor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
