Mocskos lepedők a felhők,
kivillannak itt-ott világos szeplők.
Robot-rakéták mossák szüntelen,
tüskés kefével kilyuggatják, bűntelen.
Egybemosódnak az évszakok,
már magam sem tudom, hol vagyok.
Még ősz volt, amikor elmentél,
ahogy ígérted, még előtte visszajöttél,
hiszen tavasz lehetne, de inkább tél.
Részeg a föld a sok szennyes víztől,
minden virágpalánta a vad széltől feldől.
Fáznak a bogarak, madarak,vadak,
bújj be az ágyba, nátháddal,betakarlak.
Nem látjuk szépnek a jövőt,
befedik a mocskos felhők.
|
|
