 
Egyedül ültem emlékeimnek töredékével,
mely a szeretett nő felé irányultak... az első nő felé.
Mosolyod, kacagásod, tested melegét érzem most érintéseiden keresztül,
képzeletben, mert képzelet nélkül nincs semmi...
Érzem, ahogy testünk összepréselődik szorosan,
Istenem, mágneses ellentétként köztünk nem lehet semmi.
Hirtelen, férfi módra érintem ajkaimmal ajkaidat,
Csókod melege átjárja testem,
és mindenek előtt csöpp kis eszemet.
Azt a csöpp kis eszemet, ami meg tudja érteni a lelkem.
Így égünk az ölelésben, egybeolvadva... gyöngéd körökben.
Szívem gyorsabban ver és a légzést nehéz irányítani szükségszerűen.
Az egész testem egy hangyaboly, fájnak a melleim,
a te érintésedre várnak, mellbimbóim kemények,
ajkaid között préselt szőlőszemek...
Az egész testem várja érintésedet,
te, tudatos megrontója a nőnek. |
|
