Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikDecember 14 2019 10:00:09
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 2
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,195
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Anagramma
Asszociáció.
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10198]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3564]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Pocahontas balladája
Tiberius


Pocahontas balladája...

Kora hajnal volt még,az erdő világa csak
lassan ébredezett,mikor egy korán kelő
indián harcos a tenger felé nézett.És amit
ott látott,nem hitt szemeinek, az ámulattól
majdnem hanyatt esett.Hamarjában riadót
fújt,mire az egész tábor felébredt.

Három hatalmas vitorláshajó amit ők
még sosem láttak,amiröl furcsaruhájú
emberek kisebb csolnakokban száltak.
Nagy volt az ijedelem,az egész indián
sereg hamarosan a parton gyülekezett,
a csolnakok lassan közeledtek.

Ezerötszázas évek körül indiánok lakták
ezt a gyönyörű vidéket amit Paramount
törzs telepített be.Élükön a Powhatan
Chief,aki messze környéket tulajdon
birodalmának tekintette,amit kész volt
megvédeni utolsó embere vérével.

Az indiánok már tudták,hogy most valami
történik amit ők még eddig soha nem láttak.
Elképzelni sem tudtak egy másik világot.
Álltak a parton álig fegyverben izmos
harcosok még csak a szemük se rebbent,
a vezényszóra vártak,ha a fegyver eldörren.

A hajósok Angliábol jöttek,a katonák kik
felfedezni jöttek a természet új birodalmát.
Az angol egyesült királyság féltékenykedett
a Spanyol és Portugál flottára,kik széles
kőrben kebeleztek be az új Világ részein
amit csak találtak és nem válogattak.

Az Angol felfedezők élén John Smith aki
mint kapitány díszes egyenruhájában
úgy nézett ki mint egy szinpadi bonviván.
Emberei magas csizmákban vassisakban
sokféle fegyverzettel többet még képzeli
sem lehetett.A csólnakok elérték a partot

Szemtől szembe! Kritikus pillanat mikor a
legkisebb mozdulat halált hozó határozat.
Mindkét részről nagy volt az aggodalom
nem értették egymást az volt a legnagyobb
gond.Ingerűlt szemekkel vitába eredtek,már
úgy nézett kia helyzet egyre nehezebb lett

.Az angol tiszt törte meg a csendet intett
két legénynek kik egy nagy ládát a törzsfönök
elé tettek.Aki nem tudta mi az,idegenkedett
tőle míg egy katona feltárta egyet mást
kiszedett belőle.Volt abba minden tükörtől
kezdve mindenféle hasznos kellékekkel.

Egy kis időre az indiánok megnyugodtak,
örültek a sok csecse becséknek főképpen
ami őket érdekelte a katonák fegyverzete.
Amiket nem igen akartak mutogatni,mert az
indiánok nem tudták a katonák szándékát,
amit ha megtudnák megszünne a barátság.

Nemsokára előjöttek asszonyok,gyerekek
az angolok kitalálhatták,hogy ezeknek itt egy
csodálatos életük lehet.Mindenük megvolt
boldogoknak néztek,apraja,nagyja az egész
indián településnek.Egy fiatal lány volt köztük
feltünő szépsége a törzsfönököt dicsérte.

Princess Pocahontas szépségét mindenki
bámulta,legfőképpen John Smith aki nem
tudta szemeit levenni róla.Szerették egymást
amit nem titkoltak,rövidesen egész közeli
viszonyba voltak,ami sem az indiánoknak
sem a többi tiszteknek nem tetszett.

Sőt már annyira mentek,üzenetet küldtek
az angol kormánynak leváltását kérték a
Kapitánynak.Hónapok teltek míg a válasz
megérkezett, közben munkálatok kezdődtek
a tervek szerint házakat,templomot építettek
az indiánok egyre nagyobb haragra keltek

Nem kellett sok idő indiánok látták a helyzetet
az angolok nem látogatóba jöttek végképp
letelepednek.Egy nap fegyver dördűlt egy
indián meghalt,ami vért kivánt a telepesek
magas barikádokat építettek és a harc egyre
mindennapi lett.Beállt a tél ami a vesztük lett.

Egy nap az indiánok elfogták a kapitányt
vallaták sokáig semmit nem tudtak kivenni belőle,
a mágusmen mondta, az ördög lakik benne.
Összegyűlt a tanács,mitévők legyenek a többség
döntött,John Smith fejét kérték,hogy a birodalmat
megmentsék,a betolakodókat elűzzék.

Princess Pocahontas könyörgött apjának,vegyék
az ő fejét engedjék szabadon az ő szerelmét.
A nagy fönök két tűz között volt,szerette a lányát
ugyanakkor tartani kellett a renoméját.Végül a
határozat az lett,elengedte a katonát és nagy
fájdalmábanmás út nem volt,kitagadta a lányát.

Végre megjött a hajó az utánpotlással és az
új kormányzóval,ki átvette John Smith szerepét.
Ettől kezdve minden megváltozott,az új hajó
több családott hozott,élelmet átvészelni a nagy
telet.Pocahontas szerelmét visszaküldték
Angliába eljött az idő a fájdalmas búcsúzásra.

John Smith kapott egy fél napot,hogy szerelmétől
elbúcsúzhatott.Ami a legfájdalmasabb volt az
indián lánynak aki nem értette az idegenek
szokásait,bírálatait.Valami volt amit senki nem
tudott,hogy Pocahontas várandós.Szerelme
igérte visszajön érte,egybekelnek örökre.

Az indiánok lassan megbékéltek látták,hogy
a nagy túlerővel,modern fegyverekkel nem
vetélkedhetnek.Tanultak sokat az új Világ
szokásaikból ami részben megváltóztatta az
életmódjukat,de legfőképpen csak egyet akartak,
megmaradni ősi hitüknél indiánoknak.

Az új kormányzó a települést ötszörösére
fejlesztette,amihez fogott minden őt dicsérte.
Egy valami volt ami bántotta,Pocahontas jelene,
az indiánok akartak tenni valamit ellene.
Elhatározta elküldi a lányt egy másik településre,
közölte vele,szegény lány megvólt ijedve.

Megvolt ijedve mert egyre idegenebb lett
minden körülötte.A kormányzó megnyugtatta,
hogy jó kezekben adja álltala ismert biztonságba
Eljött a nap,a hajóút két napig tartott a település
sokkal nagyobb volt.Az ottani kormányzó,John Rolfe
aki a lányrol már mindent tudott,kedvesen fogadta.

A princessnek saját háza lett,szolgállót,nevelőt
kapott mindent a kedvére tettek.Tanították a nyelvre
írni,olvasni és főként az angol modort elsajátítani.
Szép ruhákat kapott s neki minden furcsa volt.
Legfőképpen azok a cipők amikhez nehezen szokott
de úgy érezte az ő rangjához mindenki igazodott.

Egy valami ami nagyon bántotta a szivének
fájdalma amit egyre jobban érzett ahogy a
szive alatt az a kis lélek mozogni kezdett.
Pocahontas indián ösztöne tartotta benne a lelket
amit soha el nem feledett,sőt az az érzés benne
a sok idegen között,jobban kiéleződött.

Tanult mindennap rendületlenül és az angol
nyelvbe egészen belejött.Gyakran ment ki a
szabadban imádta a természetet nézett fel az
égre madarakhoz beszélt,kérte őket vigyenek
hírt az ő szerelméhez akiről álmodik minden
éjjel amit ő nem értett, miért történt meg.

Egy nap közölték vele tanulnia kell a hitet,
felkel vegye a kereszténységet.Megismerkedett
a bibliával és a sok furcsa ceremoniákkal,amik
nem sokkal külömböztek az indián szokásokkal.
Rebecca nevet adták néki amit időbe tellet
megszokni,minden vasárnap templomba menni.

John Rolfe a telep kormányzója fiatal tehetős
ember,az angol kormányban tekintélyes helyet
foglalt el.Gyakran látogatta meg Rebeccát aki
szivélyesen fogadta s a szavak között tudatára
adta,hogy az ő szivében még mindíg John Smith
foglalja a helyet akit soha el nem felejtett.

Amit a kormányzó tudott,de nem hagyta kihülni
az alkalmat remélte,hogy a princess egy nap,
feladja a reménytelen vágyódást egy kalandor
után.Igért neki boldog jövőt az angliai birtokán.
Örökbefogadja jövőbeli gyermekét,mindent igért
mert azok a szemek éjjel,nappal kisértettek

.Eljött a nap,Rebeccának fiugyermeke született,
akit John névre kereszteltek.A fiu hasonlított az
appjára,habár a szemei az anyjáéra.Nagy volt az
öröm,a kis fiu csodálatos mosolya az egész
telepet meghódította.Rebecca gondolkodott,mit
várhat az élettől,a reménytelen jövőtől.

A kormányzó tett egy utolsó kisérletet,hatalmas
virágcsokorral lepte meg a kis angol hölgyet.
Mert a halvány kreol bőrétől eltekintve senki nem
kételkedett volna egy jómodorú angol hölgybe.
Rebecca beadta derekát,elfogadta a kormányzó
ajánlatát, Pocahontas kormányzó felesége lett.

Most már együtt jártak a szabadban,hármasban
csodálták a természetet az állatsereget amikről
az indián lány véghetetlen történeteket mesélt a
férjének.Aki boldogabb volt mint valaha mert Rebecca
volt az ő álma.Nemsokára úgyhatároztak visszamennek
végleg Angliába az ős hazába.

Princess Pocahontas kérte férjét mielött elmennének
engedje meg,hogy gyerekével az apjához menjenek
John nem akart menni elengedte feleségét aki
sok ajándékokkal halmozta el a nyugati part híres
indián főnökét.Rebecca nagy kisérettel érkezett,mindenki
csodálta milyen nagy tiszteletnek örvendezett.

Powhatan csief a Paramount indián törzs főnöke
alig merte megölelni lányát a gyönyöeű szép köntösbe.
Könnyek csordúltak mindkettő szeméből.
A viszontlátás boldogabb volt mint valaha,Rebecca
fájó szívvel emlékezett régi barátokra.Mikor a hajó
elindult a partról Pocahontas tudta a jó utat választotta.

Megkezdődött a készülődés a nagy hosszú útra,
mikor majd Pocahontas tiszteletét a nagy angol
királyi család előtt megadja.Sokat hallott arról amit
ott fog majd látni,képzelete nem hagyta nyugton mert
amit eddig látott,az ő szerény világában az is túl sok
egyszerre befogadni felzaklatott gondolatában.

Nagysokára a hajó megérkezett az angol kikötőbe.
Mielőtt kiszáltak volna Rebecca szemlélte a környéket
amit a hajóról látott,nem hitt a szemének hatalmas
kőházak,tornyok,hidak és a sok cifra öltözetű népek.
Hintóval érkeztek meg a férje birtokára ahol az ámulat
betetézett minden elképzelést Rebecca boldogságára.

Kellett egy pár nap míg kipihenték a fáradalmas utat,
a lakosztály amit kapott felülmúlt minden gondolatot.
Kisfia John is boldog volt hatalmas pak a ház mögött
ami tipikus english garden volt.Anyja nem engedte őt
ki a kezéből e fiu volt az egyetlen aki emlékeztette őt
a régmúlt de felejthetetlen fájó szerelméről.

Rebecca gyönyörű ruhát kapott a bemutatkozóra
nagy kalapot a fejére,úgynézett ki,hogy a királynő
is megirigyelhette vólna érte.Westminster Abbey
volt a hely,hatalmas gótíves terem,ahol a hosszú út
vezet a király trónjáig,kétoldalt a Lordok sorakoztak
kik ő előtte mélyen meghajóltak.

A bejelentő szónok koppantott botjával,hangosan
kiáltotta:Princess Pocahontas rebecca Rolfe! MIkor
Rebecca elért a király trónja elé,mélyen meghajólt,mondta
-Üdvözlöm fenségeteket a hatalmas Paramount indián törzs
nevében,fogadják el az ajándékokat amiket apám,Powhatan
csief küld tisztelettel,békés megértésben.-

Az egész terem előkelősége tapsolt,éljenzett miközben
szolgák hozták a sok ajándékokat amiknek legtöbbje
különleges állat volt.Megtörtént a nagy nap mindenki
boldog volt,Lord John Rolfe feleségére nagyon büszke volt.
Teltek a napok vendégek egymásnak adták a kilicset
mindenki ismerni akarta az indián Princesst.

A kicsi John már lassan négy éves lett,mikor egy nap
jött egy váratlan üzenet.Mitől nagyot dobbant Rebecca
szive,legfőképpen John Rolfe volt nagyon megdöbbenve.
John Smith küldte az üzenetet szeretné látni a kis gyereket.
Az érzelem még nem teljesen gyógyúlt be ami Rebecca
szive körül kószállt,ami gyakran visszatért emlékezetében

.Lord John Rolfe tudta mindég,hogy felesége,hogy érez,
szerette Rebeccát nagyon,méghozzá annyira,hogy adott
neki egy lehetőséget,azt akarta,hogy a felesége igazán
boldog legyen és ha ő akarja visszamehet hozzá megérti.
A princess döntött,mielőtt még találkozott volna szerelmével
a férje aki igazán szereti őtet,akit el nem hagyna soha többet.

John Smith és Rebecca a kertben találkoztak,végignézett
azon a nagy emberen akiben nem látott most mást csak
egy kalandort aki ha igazán szerette volna minden másképpen
végzödött volna. A látogatás meglehetősen rövid és hideg
miután Rebecca rohant vissza férja karjaiban aki már tudta,
hogy szerelmét örökre magáénak mondhatja.

Lord John Rolfe és Rebecca kiket az Isten megajándékotott
még három gyerekkel,boldogan éltek a hatalmas birkokon.
Az indián Princessből előkelő angol lady lett,akit befogadtak
a nagy társaságok és kedvence lett széles kőrben mindenkinek.
Az indián Princess nem élt hosszú életet de a neve és története
megmaradt örökre a történelembe.

Ágoston Tibor
Hozzászólások
Radmila - június 22 2016 17:46:48
Nagyszerű elbeszélő költeményedhez szeretettel gratulálok: Radmila
Saint-Germain - június 22 2016 21:35:32
Kedves Tibor!

Ehhez feltétlenül vissza kell térnem, mert sok időt, elmélyülést, beleélést igényel, és nem szeretném elkapkodni. Az elbeszélő költeményeket pedig igencsak komolyan kell venni, ha már ennyi energiát belefektetett alkotója.
Szóval, még visszatérek.
És külön köszönöm, hogy a kedvemért. És ígérem elfelejtem olvasása közben a Hiawatát.

üdvözlettel: zsermen
Saint-Germain - június 23 2016 08:05:39
Kedves Tibor!

Ígéretemhez híven máris itt vagyok.
bevallom, nem ismertem Pocahontas legendáját - Disney-ről is csak hallottam, de gyerektörténetnek tudtam be, bizony nem az, nagyon is felnőtt, mert két-vagy három igazán érett, felnőtt ember találkozik itt. Természetesen az indián hercegnő, a férje, ill. szerintem a hercegnő apja is az. nem elemezném, remek történet, szép, bölcs, nagyon szép, igényes, és korrekt leírásban. nagyon tetszett a dramaturgiája, mintha egy gyermekkori diafilmen néztem volna.
" mágusmen" - ez is tetszett, valószínű a varázslót takarja.
Szerintem prózás vagy igazán, abból is az igényes és az elbeszélő. Mind a történet folyamatossága, mind a jellemrajzok kiegyensúlyozottsága a helyén volt. Sok ehhez hasonló vívódás, majd békés megértés vonul végig a világirodalom történetében, de az amikat abban kedvelem, hogy békévé oldanak sok mindent, amoylan happy-endé. Ez valószínű egy tanmese a toleranciáról, a szerelemről és még sorolhatnám, az elején nagyon jó a lélektani dráma is, s mielőtt még túlságosan belebonyolódnánk - Európában egy ilyenbe simán öngyilkosságba rohan a főhős - a korántsem rideg valóság, inkább a mindennapi élet ad gyógyírt mindenre.
Találtam benne belső rímeket, szerintem sorvégivé is tehetted volna.
Ez nekem inkább próza, de a belső ritmikája, a lírai szépsége, no meg a rímhelyzetek valamiért mégis azt súgják, hogy mégis jó helyen van ebben a kategóriában, azaz " Elbeszélő költemény".
Nagy munka, nagy elismerésem: Gábor
reitinger jolan - június 23 2016 09:28:09
Szép, maradandó alkotás.
Elvoltál vele egy darabig, gondolomsmileysmiley

Szép napot!

Szeretettel Jolismiley
Arvay Tibor - június 23 2016 14:58:17
Gratulálok gondosan kidolgozott versedhez. Kimondottan hullámzik minden sora, mint az óceán, amelynek túlsó partjai mögött játszódik a történet.
A szavak szilárd lábakon futnak és megérkeznek a jelenbe. Emlékeztetőül, hogy mik voltak azokban az években.smiley
Tiberius - június 23 2016 15:06:49
Kedves Mila !
Hosszú,köszönöm a türelmedet,kedves szavaidat
Szeretzettel
Tibor
Tiberius - június 23 2016 15:31:05
Kedves Gábor !
Próbáltam rövidebre fogni de nem akartam semmit kihagyni.Pocahontas
a legnépszerűbb igaz indián történet amit a Washingtoni levéltárban meg
lehet találni a nyomait.Ez az egy indián történet amit az iskolákban
tanítanak az eredetisége miatt.
Beleéltem magamat mikor írtam sajnáltam az indián lányt aki elveszített
valamit amit soha nem kapott vissza a természetet.
A könyvet "Pocahontas" név alatt meglehet kapni amiben nagzon részletesen levan írva a történet amiböl én is írtam elbeszélő versemet.
Disney-t említed mint történetet habár az nem történet egy vidám park
ami nagyon népszerű.Ők csináltak rengeteg rajzfilmet gyerekeknek.
Tudom sok helyesírási hiba van benne amiröl sajnos nem tehetek,ez az
egyetlen hely ahol gyakorólhatom a magyar nyelvet.
Kedves Gábor nagyon koszönöm a részletes hozzásyólásodat amit nagyra
értékeltem.
Üdvözletem
Tibor
Tiberius - június 23 2016 15:35:51
Kedves Joli !
Időbe telt de örömmel csináltam,köszönöm,hogz olvastad
Szeretettel
Tibor
Tiberius - június 23 2016 15:39:42
Kedves Tibor
Tudom,úgy hallatszik mint egy mese,de valójában igaz történet ami
nagyon népszerű itt nálunk
Köszönöm,hogy vetted az időt hozzá
Üdvözlettel
Tibor
Saint-Germain - június 23 2016 15:55:01
Kedves Tibor!

Engem nem különösebben érdekel a helyesírás, mert rengeteg írászavaros, de remek képanyaggal, és mély érzésekkel, nagy szívvel megáldott ember versét olvastam, szóval nem a küldő érdekel.
Ha pedig valaki ezt hazánktól távol gyakorolja, tartja életben akár magának, akár környezetének a magyar nyelvet, az egyenesen dicséretes. Olyan nekem, mint egy üzenet a palackban: Létezik és él, mert életben tartom a magyar lírát az óceán túloldalán is. smiley
Szóval, semmi mentegetőzés a nyelvhelyességet illetően, remekül írsz magyarul, írtam is: szépen, mívesen.
Pocahontas történetét Walt Disney is megrajzfilmesítette, magyarul is ment, sőt könyv alakban is, inenn vettem a Disney-t.
Érdekes, amit írsz, hogy csak ezt az egy indiántörténetet tanítják az iskolában.
Ha amerikai lennék, akkor Longfellow: Hiawata c. indián eposzát kötelezővé tenném, sőt ajánlottá a maygar iskolákban is, mert elképesztően szép, mint természetleírásban, mind a szerelem, a mély szerelem leírásában. Mondom, nem szoktam könnyezni, de a Hiawata örökre belémtetoválta magát.

üdvözlettel: zsermen
Tiberius - június 24 2016 01:10:29
Kedves Gábor !
Talán meglepődsz azon amit most mondok. AZ indiánok nem nagyon
népszerűek itt aminek sok oka van.
Mikor a telepesek elfoglalták Amerikának a keleti részét köztudott borzasztó
sok emberölés volt mindkét részröl.Amit nem könnyű elfelejteni.
Itt az a kérdés,hogy bíráljuk el a történteket.Az amerikai indiánok a
kutatások szerint itt éltek 30-ezer éve,ők jogosan hitték ez az ország az
ő tulajdonuk.Amerika hatalmas ország a keleti parttol a nyugati partig
6-ezer Km.(amit háromsz
or megjártam autóval legutóbb 7-évvel ezelőtt)Szerintem ember,ember
mindegy,hogy milyen fajta minden népben van sok jó és rossz..
A mai indiánok megtartották az anyanyelvüket az mellet kötelező az
iskolai végzettség.Minden államban vannak indián összejövetelek ahol
beöltöznek díszben járják a táncukat dobbszó mellett ami nagyon mutat-
ványos ahová magam is sokszor eljártam.
Részükről a munkavállalási lehetőség nagyon silány mert senki nem akar indiánt alkalmazni.Többnyire állami segélyböl élnek saját településeiken
az alkohol nagy kárt tett bennük.
Ma már a liberális politika próbál segíteni ezen a helyzeten beleértve az
összes fajtákat amikböl nagyon sok van nálunk de nem sok eredménnyel
mert a nép nem akar keveredni.
Szóval visszatérve a témára én mindég sajnáltam az indiánokat akik kilettek túrva a saját hazájukbol amit ők nem értenek meg amin már túl
késő váltóztatni.Ha megkérdezed a Googolt,hogz milyen arányban vannak
a fehérek a többi fajokkal szemben akkor megkapod a 10 % ot ami
legyünk öszinték ilzessztő.
Üdv. Tibor
Saint-Germain - június 24 2016 08:04:36
Kedves Tibor!

1. A google nem megbízható forrás.
2. Már nem létezik az a kifejezés, hogy " faj", legalábbis Európában, és nem csak a nácizmus óta. A Homo sapiens egy faj. " A fehérek a többi fajokkal szemben" ezért értelmezhetetlen, ugyanakkor fölöttébb veszélyes kifejezés.
3.Úgy tudom, hogy az USA a népek kohója, éppen a befogadó politikája, a toleranciája, a szabadságra épülő társadalma miatt válhatott a világ vezető hatalmává, és éppen az ilyen liberális politika tette lehetővé, hogy többek között Téged is befogadjon. Visszaköltöznél vajon ide? Ide, ahol mindenki fehér, sőt színmagyarnak vallja magát? smiley
4. nem látom a sorid közt azt, amivel kezdesz, hogy az indiánok miért nem népszerűek arrafelé. Mert az alacsony iskolázottságuk éppen nem vesz el másoktól munkahelyet, továbbá érthető, hiszen teljesen más kultúrát hoztak magukkal. Pontosabban nem hoztak, hanem ők az őslakók. Ezért nem szeretnének dolgozni, hiszen a törzsközösségi társadalomban való szerepük máig a génjeikben él.
Az alkoholfogyasztásukről éppen a " fehérek" tehetnek, továbbá még mindig jobb, ha ehhez a pótszerhez, felejtőszerhez jutnak, mint, ha felkelnének. smiley
5. Ha az indiánok nem értenék meg, hogy a saját hazájukból ki lettek túrva,akkor nem élnének rezervátumokban, városokban ilyen békésen.
Gondold el, ha ugyanez történne a magyarokkal. smiley
6.Az ország nem volt az övék, hiszen nem létezett USA akkoriban, és a törzsek egymás között osztották fel korántsem békésen, szóval ők sem voltak egységesek. Ez is oka, hogy vereséget szenvedtek a yenkiktől.
7. Arányában IS jóval több indián esett el a harcok során, mint gyarmatosító.
8. Pocahontast azért tanulják az iskolában, mert szép példája az önkéntes integrációnak, és már értem, hogy a Hiawata miért maradt ki sajnos.Pedig " fehér ember" írta. Longfellow megírta az indiánok helyett a saját eposzukat álomszépen.
9. nem értem, hogy melyik nép nem akar keveredni. Az USA éppen a kevertségéről híres, éppen Te írtad, hogy " ijesztően" alacsony a " fehérek" aránya. Ha nem így lenne, ma az USA sehol nem tartana.
Lehet választani!
Kedvenceim: A.E.Poe, Dylan Thomas, Walt Whitman, Old Shatterhend, Vadölő - akik lélekben is indiánok voltak.


üdvözlettel: a nem utolsó mohikán. smiley
Tiberius - június 24 2016 15:12:53
Kedves Gábor !
A szabadság szobor amit a Franciáktol kaptunk a táblán az van írva:
Befogadjuk a hontalanokat,szegényeket,ami régen volt azóta sok minden megváltoyott.Nem indiánokrol van itt szó,Mindenféle külömböző nemzetiségekröl akik nem akarnak keveredni.New-York ba minden nemzetiség el van különítve .A magyarok a 80,81,82,83 as utcákban laknak.Az olaszok,németek stb. mind más és más helyen.
A mexikoi határnál gyilkos embervadászat folyik naponta.A négerek
ugyancsak elkülönített szektákban laknak s velük van a legnagyobb probléma.A jóslatok szerint amerikába rövidesen polgárháború lesz.
Én nem kivándorló voltam hanem száműzött a saját hazámbol amit az
egzik könyvemben részletesen megírtam.
Szóval ha tetszik ha nem,a népet nem lehet összekeverni,habár az új
viágrend ezen dolgozik és Amerika a példa rá,hogy azt nem lehet megvalósítani.A kultúrált embereknek itt egészen más életmódjuk van
kik nem a vorosokban laknak mint magam akiknek van ambiciójuk az
élethez akik akarnak menni valamire és nem várják,hogy az állam
eltartja őket.Nagz külömbség van emberek köyött.
Amerikának 20-trillió adossága van a hülye politikája miatt a népnek a
30-% át az állam tartja el ezek a feketék mexikóiak stb.
Tudnám ezt folytatni napokig de nincs értelme mert sokan csak beszélnek
a nagz világba de nem látnak vagy nem akarják látni az igazat.
Kinek van igaza ? én nem tudom
Üdv. Tibor
Saint-Germain - június 24 2016 21:11:46
Kedves Tibor!

Az Új Világrendről beszélsz. Hát már 1789 óta építik, s Te ennek tudatában mentél ki, oda. smiley Bár csak nálunk is építenék, s lenne itt " valami Amerika"
Hogy a különböző népcsoportok elkülönülnek a nagyvárosokban, az érthető, de egy törvény vonatkozik rájuk. Ha nem tetszene nekik, akkor visszavándorolnának az őseik hazájába, mégsem teszik?
isten ments a polgárháborútól.
Úgy látom sajnos az antiszemita Domald Trump ott is fertőz, de az az újgazdag ripacs,a kit még a saját párttársai is szégyellnek, és aki pusztán a pénze, és nem a tudása, és elvei alapján jutott tűzközelbe, nos ő várhatóan hamarosan megbukik.
Hajrá Hillary Clinton, hajrá demokraták.
Kérlek add át üdvözletem, akár az ottani magyar, vagy bármilyen más nemzetiségű demokratáknak.

Üdvözlettel: Saint-Germain, aki szintén az Új Világrendet építi a Világegyetem Nagy Építőmestere útmutatásai szerint. smiley

üdvözlettel: Juhász Gábor, alias Saint-Germain
Saint-Germain - június 24 2016 21:46:00
Ja, és ne feledjük. Kossuth Lajos éppen Cincinnatiban látta meg a Fényt, azaz ismerte meg a Testvériséget, azaz építette az Új Világrendet. smiley
Tiberius - június 25 2016 01:12:23
Kedves Gábor !
Egyikünk félre van informálva.
Az "ÚJ Világrend" a II.háború után kezdődött.Ha netán olvastad,Daniel Estulin könyvét: The Bilderberg Group ami talán magyarul is megjelent
Ami egy zavaros elmélyű gazdag emberekböl áll akik valamilyen okból
jogot formáltak arra,hogy a világ népeit korlátozzák.
Kossuth Lajos t ha már említetted pénzbeli segítségért járt Amerikába
semmi eredménnyel mert itt is dúlt a szabadságharc és nem volt pénz.
olvastam egy levelét,beszédét a Washingtoni levéltárban..
Nem kivánkozom veled politizálni mert ahhoz egy független elmélyű
valaki kell aki nem elfogult kinek a gondolata szabad.
Te ahogy olvasom erős kommunista szellemben nevelkedtél ami ellenkezik a nézeteimmel.Kivánom,hogy egy nap tisztán lásd a világ
helyzetét és megérted,hogy miért vannak országok nyakig az adosságba
ahol még a kamatot is csak nyögve tudják fizetni.
Kivánok szép napot,süssön rád a Nap és légy boldog
Üdv. TIbor
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. december 14. szombat,
Szilárda napja van.
Holnap Valér napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
14/12/2019 09:03
Hmm... esős napunk van, de legyen jó a hétvégétek!

Helen Bereg
13/12/2019 18:10
Csodálatos szép estét Napkorong! smiley

Manon
13/12/2019 11:21
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
13/12/2019 10:40
Poétaöleléssel üdvözlök mindenkit!

Gyongy
12/12/2019 15:24
Kellemes, szép délutánt Napkorong smiley

Manon
12/12/2019 10:10
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
12/12/2019 08:18
Kedves, esős napra virradtunk, de ma az éltetek legyen esőmentes...

Helen Bereg
11/12/2019 19:32
Szép estét Napkorong! smiley

vali75
11/12/2019 10:09
Szép napot kívánok! smiley

Manon
11/12/2019 08:53
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
11/12/2019 08:00
Mára mindenkinek, kellemes napsütéses napot kívánok...

Helen Bereg
10/12/2019 19:12
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
10/12/2019 15:16
Szép délutánt Napkorong smiley

Manon
10/12/2019 12:23
Szép napot Napkorong!

Tiberius
10/12/2019 11:14
Kedves Barátaim !!Barátaimnak és minden Napkorongos tagnakBoldog karácsonyi ünnepeket kivánokSzeretettelTibor ( Tiberius )

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes