|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Ma éjjel a legszomorúbb sorokat írhatom,
talán írhatnám a csillagos égen,
még ők is reszketnek a kék végtelenségben,
a légben csavarodik az éj szele, és egy templomi éneket énekel szépen.
Ma éjjel a legszomorúbb sorokat írhatom,
szerettem őt, néha ő is szeretett,
az éjszakák egyikében ölemben szorítottam
az óriás ég alatt, végtelenségig csókoltam, és magáévá tett.
Szerettem és néha én is szerettem,
hát hogyne szerettem volna két csodás szemét?
Ma éjjel a legszomorúbb sorokat írhatom,
elveszíthetem. Érzem el is veszítettem, bár nem akarom.
Már nem szeretem, annyi bizonyos, de lehet, hogy még szeretem.
Ó, ez a kétség! A szerelem rövid és hosszú a feledés,
az egyik éjben még magamhoz szorítottam...,
elvesztésével megnyugszik a lelkem.
Még ha neki ez az utolsó zihálása is,
és ezek az utolsó szavai...
Azért nagyon tudnak fájni,
belenyugodjak?Belenyugogjak,oly nehéz még ki is mondani.
|
|
|
- június 27 2016 11:04:25
Kedves Elemér!
Nem tudhatom, hogy valakit éppen elveszítesz, vagy elveszítettél. Mennyire szeretett volt az a valaki a számodra. De ha valóban így van, akkor mélyen együtt érzek Veled. Végül is, mindannyian elveszítjük egyszer azt, akit valaha nagyon szerettünk, vagy még ma is nagyon szeretjük. Vagy Ő veszít el minket. Az élet kiszámíthatatlan és kegyetlen tud lenni.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 25. kedd,
Géza napja van.
Holnap Edina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
