|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Csak ülök csukott szemmel és aggyal írok a balkonon,
Két sor között kitekintek, látom elállt a forgalom…
A papír csak nem vet le, mint a szilaj ló?
Viseljen el, mert tollal vagyok kardozó!
Szúrok, döfök, sajnálkozok a leírt szavakkal,
Hová megyünk, én és a lúdtoll… apró pacákkal?
Papíron hagyjuk a nyomunkat,
Örökül hagyjuk a szavunkat…
Ki majd sokára, talán olvassa a soraimat,
Nem tudja, ki is voltam. Gondolkozik utca hosszat?
Érdekli-e majd, hogy én most hogyan gondolkozok, írok?
Milyen most a világ, az emberek és én még mit bírok?
Gondok barázdálják orcámat, sok terhet cipelek a vállamon,
Amikor tükörbe nézek, látom, eluralkodott a szánalom.
Írás közben csak támadjon, és majd kifonom a szófonatot,
Gyorsan leírom, hogy meg ne szakadjon, nem hagyom, gondolatot.
Az új gondolat olyan, mint egy gyorsvonat
Megjön és robog tovább, mint tehervonat.
Én érzem, hogy legyőz! Illúzió az élet?
Jó és rossz történik, de csak ez, mi két véglet?
Nem vagyok süket, csak nem hallom ez a létet.
Legyen hitünk, írjunk, ha a lelkünkben ott bent szorító,
Mert ha nem írod le, elfeleded ez elszomorító!
Sőt! Nagy gondolatot elfeledni, léleknyomorító!
Amikor a szellő a lelkemben feléleszt egy szép dallamot,
Békés poétává válok, el is felejtek minden haragot.
Rögvest fel is szállok az alkotás zakatoló vonatára,
Itt van aztán szükség az író poéta teljes tudatára.
Néha, végighúzod ujjadat a papíron végtelenül,
Mert nem jut eszedbe semmi, csak üldögélsz… nem fesztelenül…
Szúrok, döfök, írok, sajnálkozok, mint elkalandozó!
A papírom, csak nem vet le, mint betöretlen, szilaj ló?
Viseljen el, mert régi vitéz vagyok, tollal kardozó!
Vecsés, 2015. június 24. – Kustra Ferenc
|
|
|
- augusztus 18 2016 10:35:08
Már az eleje megfogott. |
- augusztus 18 2016 12:45:25
A költő a lélek mérnöke, - József Attila határozta meg így ezt a különleges
emberi lényt, aki, hogy úgy-mondjam nem a szavak embere. A mondanivalóját felcicomázza, - nyilván azért, hogy tetszetősebb legyen és
egyenesen a semmibe kiáltja, hogy akit elér, az gyönyörködjön benne, ha pedig az értelmét is megleli, akkor elgondolkodjon és elteljen áldásával.
Ez lehet megvilágosodás, új nézőpont kialakulása, bepillantás eddig rejtett világba.
Ezeknek mind belső okai vannak. A köl.
tő ezt magával hozza, vele születik. Viszont mindezeket megvalósítani sokszor nem könnyű.
Versed jól tükrözi ezt a küzdelmet. Ez a küzdelem ennek a versnek a témája. Nagyon jól írja le, hogy sokszor nehéz leírni, mi van a lélekben.
Szóval elmondani ugyanis szinte lehetetlen. |
- augusztus 20 2016 09:08:17
Andrea kedves, köszönöm, hogy olvastál és ennek, nagyon örülök.
KíberFeri |
- augusztus 20 2016 09:10:11
Tibor kérlek, rövid, de annál velősebb eszmefuttatásod abszolút igaz! Örülök, hogy tetszett.
Nagy örömöm, hogy Te is így látod és az is, hogy az olvasóm vagy!
KíberFeri |
- augusztus 21 2016 09:37:56
Ferenc, nagyon elgondolkodtattak mély soraid.
Köszönöm az élményt!
Szeretettel : Edit |
- augusztus 25 2016 11:09:09
Edit kedves, köszönöm, hogy voltál és az elismerő véleményedet is.
KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja van.
Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
