|
|
 
Hallgatom az erdő selymes hangját,
A kósza levelek suttogását
Kismadarak édes csacsogását
Nézem a megfáradt nap mosolyát.
Madárka, dúdoljunk együtt egy dalt!
S hallgassuk, mit a hűs szellő szavalt.
A tóban a vidám szerenádot,
Csodáljuk, a tarka ruhás táncot.
Ahogy gyönyörködtünk, a madár és én,
Egyszer csak elaludt a morcos szél.
Fölém hajló ág, simogat, hintáztat
Kedvesen, lágyan, féltőn dajkálgat.
Karjából puha ágyat font nekem
Színes lombja közt ágyam megvetem.
Napsugarak lágyan cirógatnak
A fecskék messze délre vonulnak.
Egy gyűrött levél elvörösödött,
Majd árvultan a széllel elszökött.
Szalad és hangosan sóhajtozik,
A bodros bárányok megkönnyezik. |
|
|
- október 17 2016 19:24:59
Kedves Elizabeth!
Kis érzéki, selymes hangokat közvetítenek a sorok.
Üdv: gufi  |
- október 18 2016 15:32:23
Ez is egy őszi versed. Ismét vissza adtad az ősz hamgulatát. Ica |
- október 26 2016 16:10:40
Helen Bereg Igen, egyenlőre az őszi vereseimet szeretném feltenni, még elég sok van  Köszönöm kedves szavaid
gufi Örömet szereztél dicsérő szavaiddal |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. január 26. vasárnap,
Vanda, Paula napja van.
Holnap Angelika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
