|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
H.Gábor Erzsébet
Tudom…
Tudom, sok ében éjszakán,
reszkettél értem jó anyám,
akár csak én, ha gyermekem
lázasan sírt a keblemen.
Tudom, hogy sokszor fájt nagyon,
amikor láttad arcomon,
vigyázó szavad mit sem ér!
Mindened adtad semmiér’.
Tudom, már annyi év után,
mit ér egy drága délután,
mikor kezedet foghatom;
gyönyörű szentség, oltalom!
Pedig a gyengébb, már te vagy,
te vagy az apró, én a nagy,
madárka csontú, hóhajú,
szeretetszellő sóhajú.
Bocsáss meg minden vétkemet -
engem már nem kell féltened!
Én lettem őrződ, jó anyám,
életed drága alkonyán.
Köszönöm azt, hogy vagy nekem,
boldoggá tetted életem,
ahogy te adtál, úgy adok,
gazdag, én általad vagyok.
Maradj még vélem, jó anyám,
hallgatnálak még óraszám,
de hangod egyre csendesül,
csorog a könnyem legbelül.
Tudom, hogy egyszer menni kell -
mért kell beérnem ennyivel?
Imákat mondok érted én,
kegyelmet vár a szép remény.
2016.10.25.
|
|
|
- október 25 2016 17:29:32
Gyönyörű, megható vers. Nagyon tetszett. Ica |
- október 25 2016 20:18:49
Kedves Zsike!
Lúdbőrözök, érzéki soraidtól, csodálatosan megfogalmaztad.
üdv: gufi   |
- október 26 2016 12:06:33
Nagyon szépen köszönöm, mindkettőtöknek, kedves Icu és kedves Gufi.
Szeretettel:Zsike  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. július 18. csütörtök,
Frigyes napja van.
Holnap Emília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
