|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Alattam komótosan forog
a Föld, fölötte tengernyi tejszínhab.
Száll, lebeg az álmom, a vágyam
ködösen, mint milliónyi ég- darab.
Ott repked számtalan törmelék,
egymással perlekedik, dörgölőzik.
Bosszankodom, aztán megnyugszom-
Mily álomszép, még! - Lelkembe ivódik.
Nézd! Sírva vedli le rongyait,
színes ruháit már rég elkoptatta!
Fájdalomtól az arca torzul,
szomjúság gyötri, szenny, szmog fojtogatja.
Úgy érzem szenved, nagyon beteg!
Ó, tudom, hogy mennyire fogy az idő!
Gyorsan! Irány, vissza a Földre!
Ébresztő! Ne legyen álomtemető! |
|
|
- március 21 2017 09:23:37
Már első olvasásra is "meggyőzött" a vers, jó a perspektívája, az üzenete és a kivitelezése is. Földrajz vagy biológia órákon nyugodtan felolvasható lenne, hogy érezzék a gyerekek is a tantárgyak összefonódását. üdv.: párducos/Árpi |
- március 21 2017 10:04:44
Szeretettel olvastalak és gratulálok kedves Zsuzsa! |
- március 21 2017 13:28:22
kedves Zsuzsa !
Versed időszerű ebben a hideg pénzvilágban
Szeretettel olvastalak
Tibor |
- március 21 2017 18:04:21
EliSu kedves, az Árpi már leírta előttem, egyetértek vele.
Ügyes munka, köszönöm, hogy olvashattam!
Poétaöleléssel, főhajtással, gratulálok.
KíberFeri  |
- március 21 2017 21:38:43
Kedves Feri! Köszönöm az olvasást és a gratulációt! |
- március 21 2017 21:39:01
Kedves Tibor! Köszönöm az olvasást és a gratulációt! |
- március 21 2017 21:39:52
Kedves Évi! Köszönöm az olvasást és a gratulációt! |
- március 21 2017 21:40:20
Kedves Árpi! Köszönöm az olvasást, a pozitív megerősítést és a gratulációt! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. január 22. szerda,
Vince napja van.
Holnap Zelma, Rajmund napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
