|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Valamikor valahol volt egy város,
azúrkék ege alatt virágos
rétek, erdők, hegyek,
lakói boldog emberek.
Legelésző nyájak,
táncos lábú lányok,
kacagó gyerekek,
béke és szeretet,
boldogságos sziget.
Tavaszváros volt a neve,
álmom elrepített ide.
Festő lettem, lefestettem,
híres művésszé tett képem.
Kiállításon csodálják,
létező helynek gondolják,
de hasztalanul kutatják,
gonosz háborúk elpusztították.
|
|
|
- március 24 2017 20:40:02
Szépséges versedhez szeretettel gratulálok!!!  Zsuzsa |
- március 24 2017 20:56:51
Köszönöm kedves Zsuzsa
A képet én valóban megfestettem iskolás koromban, szép volt, elég jól rajzoltam akkoriban
szeretettel  Sarolta - mamuszka |
- március 25 2017 09:51:45
Ha ténylegesen igaz a történeted, akkor annál jobb a versed! Sokatmondóan írtad meg és így még elgondolkodtató is lett...
Öröm volt olvasnom, köszönöm.
Szeretettel gratulálok:
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. május 28. csütörtök,
Emil, Csanád napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
