|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Egy büszke szabolcsi vakond
elhagyta a hantot s a hont.
Nem talált terített asztalt,
mert útját állta az aszfalt.
Arcára kiült a grimasz:
– Itthon már nem terem csimasz!
Éhen a vakond sem ember,
és nem nyer, az, aki nem mer!
Feledett hát csapot, papot,
bátran a lecsóba csapott!
Kerülve fűt-fát és falat,
a sárga föld alatt haladt.
A mezőn nem jár a metró,
ezért hát maradt a retró:
kínlódni könyökön hasmánt,
s nem védte páncél se vaspánt.
– Erdélyben akad még lágy út,
s találni rengeteg kátyút!
Az a hely maga az Éden!
– rikkantott s át is fúrt srégen!
Nejének így üzent haza:
– Induljék, míg a főd laza!
Jöjjék hát, s többé nem rí kend,
vár ránk a víg vakond-víkend. |
|
|
- április 17 2017 13:12:42
Bölcs, elgondolkodtató, remek versed köszönöm, hogy olvashattam! Kellemes ünnepeket! Zsuzsa |
- április 18 2017 17:28:29
Engem a szellemességem ragadott meg!  |
- április 19 2017 11:15:09
Kedves Zsuzsa és Irénke, köszönöm szépen méltató szavaitokat! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. szeptember 16. hétfő,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
