|
|
Árvalányhaj dala
A közeli mezőn lágyan ring az árvalányhaj,
egy fényes csillag mosolyog le reá, ott fent!
Ringatja könnyű tollait a legkisebb szellő,
mámorosan dúdolja nemes Beethovent.
Mint a tollpihék, úgy lebegnek finom szálai
a víg szélben, hullámzik a rét, keringőzik.
Felnéz az égre, már ott baktat az az öreg Hold,
bandukol a harmónia, még bíbelődik.
Beszélgetnek a fák, közben az idő araszol,
ő még ott hintázik, dús csípőjét ringatja,
egy kedves kismadárral vidáman kacérkodik,
majd lassan jön az ősz, s elmúlt nyarat siratja. |
|
|
- május 14 2017 10:44:19
Megszemélyesítéseddel kiemeled gondolataidat.
Szeretettel gratulálok: Mila |
- május 14 2017 13:03:35
EliSu kedves, remek a gondolatsorod, köszönöm, hogy olvashattam... Erre mondják, hogy kár lett volna nem olvasni...
Poétaöleléssel és szeretettel csak gratulálni tudok:
KíberFeri  |
- május 14 2017 18:37:43
Kedves Zsuzsa !
Az árvalányhak olyan szép mint a versed,gratulálok
Tibor |
- május 14 2017 21:13:19
Drága Mila! Köszönöm szépen kedves szavaid! 
Kedves Feri! De jó! Nagyon örülök!!!
Kedves Tibor! Köszönöm a gratulációt! Zsuzsa |
- május 15 2017 16:08:34
Nagyon szép természeti versedhez, költői képeidhez és eszközeidhez szeretettel gratulálok! * Magdi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. december 08. vasárnap,
Mária napja van.
Holnap Natália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
