|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
félhomály festi a szobát egyszerűre
hol a csend elterült faltól falig
csak sóhajom koppan néha a kőre
míg elalszom valahogy hajnalig
csillagfény üt rést a fekete égen
melyen keresztül bámul a mindenség
de már feszeng ruhám a széken
lassan öltözni kell nincs mentség
kapkodva veszekednek a percek
míg izzószál előtt pirul a kenyér
hűtőajtó mögött némi vajat sejtek
mely magára édes mézet remél
zúg a mikró benne kávém szédül
míg forró sóhaja illata száll
és az ajkam megégetem végül
de ilyen a hajnal sietni muszáj
kilök az ajtó a zár kizár
a hajnal költözik már pakol
ajtaja előtt friss reggel vár
és az élet pörög zakatol
és ott hagytam párnám alatt
szendergő féltve őrzött vágyam
de felébredt és zihálva szaladt
mindent ami te vagy hozva utánam
|
|
|
- május 23 2017 15:33:06
Kedves Janus!
Szép, hangulatos a versed. Az ébredés utáni pillanatok.
Szeretettel olvastalak - Szfűz |
- május 28 2017 13:45:36
Tetszett... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. április 07. kedd,
Herman napja van.
Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
