|
|
 
Bükk fennsíkjain rőt ruhát öltött az erdő.
Arany lombok közé beszűrődött a Napfény.
Csönd van csak a fák zizegnek, mesélnek Nekem.
Levél ropog léptem nyomán, páratlan élmény.
Csordogáló patakba zubog nagy robajjal
a vízfüggöny, körülötte indák, borostyán.
Káprázatos a látvány, körötte pára száll,
varázslatos, hogy játszik széllel az oboán.
Csak állok, nem mozdulok, a látvány lenyűgöz,
akárcsak a tájék szépsége, különösen
a magasból előtörő bősz Sziklaforrás.
Nap már fáradt, ásít, bukik le vérvörösen.
Lassan én is tovább lépdelek kimerülten,
immár kisvasúttal is egy páratlan kaland.
Többször voltam itt és jövök újra és újra,
ez most a vágyam, mi fejemben végigsuhant.
|
|
|
- június 26 2017 16:07:22
Kedves Zsuzsa, a természet szépségét gyönyörűen örökítetted meg ebben a versedben is. Szép élmény olvasni verseid, veled sétálni, élvezni a szépet.
Szeretettel gratulálok: Margit  |
- június 26 2017 18:56:33
Kedves Zsuzsa! Te roppant módon szereted a természetet, lenyűgöző verseket írsz róla.
Szeretettel gratulálok: Évi |
- június 28 2017 11:56:36
Szépséges versedhez szeretettel gratulálok: Radmila |
- június 28 2017 19:52:00
Drága Margit! Köszönöm szépen, hálás vagyok szavaidért
Drága Évi! Köszönöm szépen kedves szavaid
Drága Radmila! Köszönöm szépen: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. június 16. vasárnap,
Jusztin napja van.
Holnap Laura, Alida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
