|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H.Gábor Erzsébet
A koldus
A koldus ül a rongyokon,
eső esik, és fúj a szél,
végigsöpör a házsoron,
ha szárnyra kel, hát nem henyél!
Sápadt a koldus, reszketeg,
nem mozdul, bámul bávatag
- didergő álmos reggelek -,
ül mint egy görnyedt bábalak.
Ruhája ázott, rátapad.
- Miért nem áll fel, s megy haza?
Ha adna Isten, lábakat,
akkor se tudna, nincs hova!
Egy darab földje van neki,
az amin ül, s a rongyai,
a régi, gyűrött széldzseki -
azt szokta mindig hordani.
Fent van, de mégis álmodik;
pirul a hús, a víz csobog
- könnye kezére ráfolyik -,
izzik a kályha, tűz lobog.
Kegyes a kormány, ad segélyt,
de emberszámba nem veszi
- nem jelent ő már nagy veszélyt -,
hazája mégis szent neki!
2017.07.27.
|
|
|
- július 28 2017 16:57:15
Zsike kedves! Hmm... Nagy a gondolatsorod, nagyon átjött, átéreztem. Nagyon sikerült a fonalat alkapnod, örömöm, hogy olvashattam.
Gratulálok elismeréssel:
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 04. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Aurél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
