|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,186
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Várok rád a félhomályban.
Felismerem régen látott arcodat.
Állunk és csak nézzük egymást...
Kezed nyújtod felém,
egy gyöngéd kézfogás,
majd karod átölel.
Egész testem beleremeg,
ereimben a vér feldagad.
Elönt a forróság,
lélegzetem elakad.
Add a szádat,
forró csókod égesse ajkamat.
Szerelembe veled,
forró mámorba égve.
Örökké tartson e pillanat!
...
Az órám csörög, fájón belém mar
a rideg valóság.
Álom volt csupán.
Szabadka, 2014. október 29. –Jurisin (Szőke) Margit
|
|
|
- augusztus 07 2017 13:33:37
Gyönyörű vágyak drága Margitka! És milyen rossz egy ilyen álomból felébredni, és szomorúan konstatálni a tényt, hogy csak álom volt...csipán. Nagyon jól tükrözted ezt az állapotot.
Szeretettel olvastalak és gratulálok:
Évi |
- augusztus 07 2017 16:59:46
Évikém, köszönöm szépen megértő, kedves szavaid, dicséreted és hogy szeretettel olvastál és gratuláltál nekem.
Ölellek: Margit |
- augusztus 07 2017 19:14:36
kedves Margit !
Szép vágyódó álom ami ritkán jön a láthatáron,ha tudnánk választani
álmunkat,hoszabbak lennének az éjelek mint a nappalok.
Szeretettel olvastalak
Tibor |
- augusztus 07 2017 23:02:49
Kedves Tibor, nagyon szépen köszönöm oly kedves hozzászólásod, szívem szerint szóltál. Öröm nekem, hogy szeretettel olvastál.
Poétaszeretettel: Margit |
- augusztus 13 2017 14:28:10
Micsoda álom és abban, micsoda vágyak... De nincs az a pillanat, amit az óracsörgés ne szakitana félbe...
Az élet ilyen, de, egy szép álom, azért nem semmi örömforrás...
Jó volt a gondolatmenetedet olvasni!
Poétaöleléssel és szeretettel, elismeréssel, kalapemeléssel: vivát!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. április 23. kedd,
Béla napja van.
Holnap György napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
