 
H.Gábor Erzsébet
Nem baj, ha fáj
Verseket suttogtál szerelmesen -
mindig is tudtad, hogy mi kell nekem,
s minthogyha álmodnék, nem hittem el,
hogy: lehet a menny is ilyen közel!
Szárnyaim nőttek, és akár a hit -
átlépve józanság határait,
messzire vittek, hol nincs fájdalom,
s ódákat zengett a reménydalom.
Fázom, bár odafönn ragyog a Nap -
az, amit adtál, már enyém marad,
s didergő létemnek magas hegyén
őrizem, vigyázom, örökre én.
Tollpuha plédem volt meleg szavad.
Emlék már! - a szívem belészakad,
s nélküled vacogva, téged keres -
nem baj, ha fáj is, csak megint szeress!
2017.08.13.
|
|
