|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Elmentem, hogy tüzes érintésekkel
körül írjam tested körvonalát.
A szám ferdén magába foglalt, és nyelvem
benned, telve szomjúsággal.
Mesék az est partján néked,
te szomorú, nyájas nő...
milyen boldog az a hattyú ott a távolban,
ez a szőlő évszaka, tökéletes, termékeny ő.
Én vagyok, aki menedékemen is szeretett,
hol az egyedüllét kereszteződött az álommal és a hallgatással,
csüngve a tengeren és a szomorúságon,
hallgatagon, két álom között, lázálomban.
Az ajkak és a kiadott hang között valami elvész,
szomorúságom, túl rajtad, vajon mi következik?
Amikor megérintettem azt a rendkívül hideg magaslatot,
szívem egy éjjeli virág kelyhéhez hasonlóan bezárt. |
|
|
- november 06 2017 17:56:34
Csodaszep versed minden sorat, gondolatat atereztem. Nagyon SZEP. Szeretettel:Zsuzsa  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. július 13. hétfő,
Jenő napja van.
Holnap Őrs napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
