|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Nézd, hogy megöregedett az a fa
amely alatt mi kéz a kézben üldögéltünk
s bámultuk a fényes csillagokat
holdmentes őszi éjen, s áhítva fürkésztük,
megpillantjuk-e az Andromedát!
Emlékszel? Azóta sok-sok évet megéltünk,
még hallható a csillagszerenád
és lelkünkben töretlenül lobog a fényünk.
Emlékszel, mikor álltunk a parton,
s a szél vad vihart kavart, s zizegett a nádas,
fodrokat festett, s fújta a lantot,
odabújtam hozzád, s kerestem forró szádat?
Tüll szoknyámmal szél játszott dallamot,
szél fésülte hajunkat, korbácsolt vad vágyat
s fény felé fújta a pézsmaillatot,
s vetett nekünk bársonyos, puha avar- ágyat?
Hallottuk, hogy csobogott a patak,
denevér suhant át a derűs patak felett.
Fejünkben gondolatok száguldtak,
kéjes tekintettől szívünk vadul lüktetett,
igézve szálltunk buja csókokkal,
mint a varázsos csillagok, torkunk berekedt.
Látod, hiába hullt az őszi levél
csillagszerenád még hallható volt, bár könnyezett. |
|
|
- március 24 2018 17:29:15
Kedves Zsuzsa!
Csodaszép romantikus ,,szeretem'' verset írtál. Magával ragadó szépség.
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit |
- március 25 2018 03:56:40
Kedves Zsuzsa !
Sterelmes vers a javábol,az emlékek sorozatábol
Szívböl gratulálok
Tibor |
- március 25 2018 13:57:08
Szerelem, romantika, természet, érzések és szépség - ugyan mi más kellhet még? 
Szépséges, emlékező versedhez szeretettel gratulálok: Magdi |
- március 25 2018 19:20:01
Gyönyörű képek, gratulálok, szépen leírtad a pillanatot!
Örömmel olvastalak!
[i][b]Ayame[/b][/i] |
- november 03 2018 17:08:46
Köszönöm szépen kedves szavaitokat: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 01. szerda,
Annamária napja van.
Holnap Ottó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
