|
|
 
Nézd, lenyűgöző, mint egy társasjáték!
Legyőzhetetlen, festői hatás,
magához csalogat.
Odanézz, hogy zúdul le a lavina!
Épp egy embert temet maga alá,
sohasem válogat.
Az ormon már ingatag a karima,
a lejtőn megállás jobb volna tán?
már késő! befogad.
Ajkát elhagyja most egy végső ima:
Itt a vég! Hisz már fájni sincs idő!
ássák a sírokat.
Oda fent vajon napfény van, vagy árnyék?
ő tán sírva tovább vívja harcát,
vagy megnyugszik?
Felnézek, még köd- lepel a retina!
Zabolátlan, de benne a varázs,
s szövi az álmokat.
Már minden nyugodt, szépséges a tájék,
olyan érzés, mint egy szívdobbanás,
mért ítélt sorsokat?
|
|
|
- május 14 2018 02:30:10
Kedves Zsuzsa!
Eléggé kellemetlen ez a ,,társasjáték''.
De ilyen az amikor a természet ,,szórakozik'' az emberekkel.
Szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez!
Margit  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. június 26. szerda,
János, Pál napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
