|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Díszes faláda, koporsó,
alvóhelynek az utolsó.
Ráborulnak a virágok,
de nem érzed az illatot.
Nem látod a könnyezőket,
nem hallod gyászoló zenédet.
Porból lettél, porrá leszel,
emlékekből is elveszel.
Odalent már nem fáj semmi,
örökké lehet pihenni.
|
|
|
- június 06 2018 07:48:34
Brrrrr, koporsó? Drága Mamuszka!
Hát itt tartanak a gondolataid? A fene kíván befeküdni egy ilyenbe! Nekem jó lesz egy köcsög is, ha egyáltalán kerül bele valami belőlem, melyet már ki is fizettem előre.
kívánok vidámabb gondolatokat szeretettel: Viola    |
- június 06 2018 12:18:54
Sajnos a koporsóban már örök álomra hajtja a fejét az ember, eljön az idő akkor menni kell, kinek, hogy van rendelve. Nagyon sokismerősöm halt meg fiatalon az elmúlt évek során, aki megéri az idősebb kort boldog lehet, mert élt, nem is keveset, még ha az élete nem is úgy alakult, ahogyan szerette volna. Azt gondolom a halál bármikor lesújthat, nem lehetünk eléggé felkészülve rá, szerencsére én nem kellettem a halálnak ezelőtt tizenöt éve, még hagyott, hogy élhessek. 
Lemondó sorok, az életút végéhez közelítő gondolatok gyászos hangulata ez a vers. Átérzéssel olvastam: Vali  |
- június 06 2018 15:41:26
Drága Viola!
A koporsó csak jelkép itt. Már én is előkészültem az utolsó útra, ahova nem én megyek,hanem visznek. Szüleim sírhelyét megváltottuk, felújíttattuk, van benne 2 db urna, mely ránk vár.
Jelenleg nem tudok vidámabb dolgokra gondolni, mert közel az az út...
Elsorvadt a hasnyálmirigyem, az emésztésem csődöt mondott, pocsékul érzem magam, fájdalom, gyengeség, tehetetlenség.
Ez nagy baj, mert 10 nap múlva nősül az egyik unokám, félő, hogy nem tudok részt venni az esküvőn sem, és ez szomorít - végtelenül.
Írni sem tudok, nincs mit
szeretettel ölellek Sarolta |
- június 06 2018 15:55:37
Drága Sarolta!
Borzasztó lehet, ha az elkeseredettség ilyen ihlettel szolgál.
Azonban tudjuk, hogy ez mindenkit utolér, előbb vagy utóbb, fiatalon vagy korosan.
Megértéssel, átérzéssel olvastam soraid.
Szeretettel, öleléssel Margit |
- június 06 2018 18:04:48
Kedves Vali!
Sajnálom, hogy ilyen gyászos témáról írtam, de - mint Violának írtam - megvan az okom rá.
Már öreg vagyok, és nagyom beteg, folyamatosan kínlódom, és szeretnék már "elmenni",mert az ilyen élet nem ér semmit, és szeretteimnek is rossz,mert nem tudnak segíteni,és nem vagyok eléggé szent, hogy némán tűrjem a fájdalmakat éjjel és nappal szünet nélkül.
Amit írtál, jól hangzik, az élet szép és csak egy van, de a folyamatos kín, a kilátástalanság depresszióssá teszi az embert és ezt meg lehet és meg kell érteni, meg kell bocsátani.
szeretettel mamuszka |
- június 06 2018 18:22:29
Sarolta kedves! Igen ez maga az életérzés és ezzel nincs mit kezdeni. Nem tudsz változtatni... Ezt rótta rád a sors...
Hátha azért el tudsz menni az esküvőre...
Rövid és tömör versed sokatmondó, nagyon kifejező és nagyon átjött...
Szeretettel olvastalak: vivát!
KíberFeri |
- június 06 2018 23:33:43
Kedves Sarolta !
Ne siess annyira,jobb itt fenn,mint odalenn,tetszett a versikéd
Szeretettel : Tibor |
- június 07 2018 16:26:50
Kedves Feri!
köszönöm megértő, kedves üzenetedet
Sarolta |
- június 07 2018 16:28:38
Kedves Tibor!
Köszönöm baráti tanácsodat, nem sietek, de elfogyott a hitem és az erőm,
nem én döntök, de hallom az üzenetet és érzem a jeleket
szeretettel Sarolta |
- június 07 2018 16:30:01
Drága Margit
Együttérzésedért hálás vagyok, köszönöm hűséges figyelmedet
szeretettel Sarolta  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 19. szerda,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Álmos, Aladár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
