|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
|
|
H.Gábor Erzsébet
Ajándék anyámnak
Csak fogta és nézte. Mereven ült.
Szemébe valami belekerült,
mert úgy folyt a könnye, mint a patak,
nem szólt egy szót se, csak sírva fakadt.
Olvastad? - kérdeztem, - mi a bajod?
Annyira tetszett, hogy belédfagyott
a szó? Vagy nem tetszett? Beszélj mama!
Maradjak, mondd csak, vagy menjek haza?
Mi vagyunk benne, nézd, te vagy, meg én!
Itt van a könyvben egy egész regény!
Ahonnét jöttem, és ahol vagyok,
s mindenik csillag, mely nekem ragyog,
és mindenik bánat, s minden öröm!
Életem csonthéját széjjeltöröm,
s a szívemből tépek mindenkinek -
és ehhez, te adtál nekem hitet!
Azt mondtad, szórjam a kincseimet,
nem baj, ha adósom sose fizet,
Istentől ezerszer visszakapom,
hogyha az árvákat vigasztalom!
Tudta, hogy mit ér e kötet nekem.
Rám nézett, s megfogta meleg kezem.
Nem szólt, de szívében madár dalolt,
s csókja a szeretet virága volt!
2018. június 24.
|
|
|
- június 25 2018 16:56:19
Megható, csoda szép vers.  |
- június 26 2018 09:18:02
Zsike kedves, nagyon szép a gondolatsorod, köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel, elismeréssel: gratulálok.
KíberFeri  |
- június 26 2018 17:32:56
Azt hiszem, az ilyen pillanatokban forr össze, hogy miért érdemes szeretett családban élni, és miért érdemes költőnek, írónak lenni... Gratulálok! üdv.: párducos/Árpi |
- június 29 2018 07:56:39
Kedves Melinda, Feri, Árpi!
Köszönöm szépen minden kedves szavatokat.
Szeretettel láttalak Benneteket.
Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. szeptember 22. vasárnap,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
