|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,203
Nem aktiváltak: 0
|
|
H.Gábor Erzsébet
Kisróka-monológ
Gyomrom korog, éhezem,
nem könnyű az életem,
lopva les a sok veszély,
lankad már a szenvedély.
Rókalyuk az otthonom,
csirkecombról álmodom,
éhem hajt, a vérem űz,
vészjósló a rőzsetűz.
Épp vadászik jó apám,
itt hagy engem óraszám,
éles sás közt reszketek,
megmozdulni nem merek,
mert az ember nem barát!
Tőlünk félti otthonát,
holott ő ki elveszi,
azt is, ami egyszeri!
Erdőt pusztít, s mást okol,
észveszejtve tékozol,
kapzsisága végtelen,
csatát veszt az értelem.
Síksággá lett már a hegy -
saját sírját ássa meg!
Mi lesz velünk, Istenem,
hiába az intelem?
Gyönyörű a világunk,
segítségért kiáltunk,
vad szívemben félelem,
állat vagyok, védtelen.
Vigyázz ember, egyszer élsz -
de ha így élsz, mit remélsz?
ami eddig virágzott,
pénzzé tenni kivágod.
A világnak része vagy,
becsüld meg mit Isten ad!
A jóság pénzbe nem kerül -
ember, élj hát emberül!
(A kép: Barta Gábor:Kisróka c.
gyönyörű természetfotója)
|
|
|
- július 03 2018 08:54:12
Zsike kedves, klassz lett!
Remek, kiváló lélekbehatoló í leírásod és nagy igazságokat rögzítettél benne.
Gratulálok szeretettel:
KíberFeri  |
- július 03 2018 09:10:35
Nagyon szép versedet szeretettel olvastam. Szép napot kívánok.
Zsuzsa |
- július 03 2018 10:27:04
Örök érvényű igazságok, komoly tartalom és mégis játékos.
A Vuk jutott róla eszembe.
Szeretettel:
Melinda |
- július 05 2018 17:28:03
Köszönöm szépen mindhármótoknak, kedves Feri, Zsuzsi, és Melindám.
Szeretettel:Zsike  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2021. április 12. hétfő,
Gyula napja van.
Holnap Ida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
