|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Milyen hideg az
érintésed.
Némák a szavak -
fáznak,
Mélyen valahol
elrejtettem,
de néha előveszem
és elolvasom
újra, meg újra, hogy
emlékezzem.
Vannak órák, percek
és néma ölelések a
múltból
velem élnek a mozdulatok
az elfoszlott idő nincs és
van tükörmezején,
A semmi üres mámorában
elveszünk.
Dunakeszi, 2018. szeptember 10.
Gabre Anna
|
|
|
- október 13 2018 16:51:00
Kedves Anna! Szomorú hangvételű versed tükrözi a csalódást, fájdalmat. Sajnos van ilyen szerelem is. Nagyon tetszett!. Szeretettel. Éva |
- október 13 2018 21:44:58
Köszönöm szépen. Érdekes a tudatalattink és az emlékezet, ami összeköti a múltat és előcsalogatja a régi érzéseket. Köszönöm a visszajelzésedet, Szép estét kívánok. Üdvözlettel --- Anna -- |
- október 14 2018 09:00:02
Szomorú, fájdalommal, csalódottsággal teli versedhez szeretettel gratulálok. Kellemes vasárnapot kívánok: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. július 10. péntek,
Amália napja van.
Holnap Nóra, Lili napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
