|
|
Árnyak
Most lassan moccanó szürke árnyak ülnek,
gyöngéden ölelnek szűrt alkonyi fények.
Pihen a természet, messze száll a hang,
tisztán hallom: búgva zendül a nagyharang.
Borongó ősz gyászába burkolom lelkemet,
párafoszlányon libeg tova a képzelet.
Porfelhőcskék mélabús, körtáncot járnak,
tegnapba lapult emlék köszön a mának.
Hulló levél között alakot ölt az árnyék,
valaki feltűnik,mintha embert látnék .
Régmúlt felkavart pora a szemembe mar,
léptem alatt zizzen az elsárgult avar.
Dédelgetem értelmem emlék foszlányát,
lerázom múlt idő fogdájának láncát.
Fohászkodom: Uram hadd, hogy időt nyerjek!
Mielőtt elnyelnék az iramló percek.
Szívemhez ölelem e törékeny látomást,
körbe zár a mécs sóhajtotta fénypalást.
Litániát mormol köröttem az őszi szél,
emléked levél zizegésén útra kél.
fava 2018 október. 30.
|
|
|
- október 31 2018 05:18:43
Kedves Vali!
Szép versedet szeretettel olvastam. |
- október 31 2018 09:44:46
Köszönöm szépen,szeretettel láttalak! |
- október 31 2018 17:49:57
Kedves Vali!
Nagyon szép, szomorú hangulatú őszi versed, szeretettel olvastam!
Szívből hozzá gratulálok!
Margit |
- október 31 2018 20:16:45
Szomorú, nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa |
- november 11 2018 18:36:52
Köszönöm Margit,hogy nálam időztél! |
- november 11 2018 18:37:23
Köszönöm zsuzsa ,örültem neked! |
- december 04 2018 22:32:05
❤ |
- január 04 2019 19:17:29
Elaine |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. január 29. szerda,
Adél napja van.
Holnap Martina, Gerda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
