Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikFebruár 28 2021 22:42:33
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 13
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Asszociáció.
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10201]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
...egy mese
iytop

Fenn a dombon - a Golgotán-,
éppen kelt a Hold,
piros , mint a tűzhely,
és mind feljebb és feljebb volt.
S szőlőskertek pirosban játszottak,
a pincék egymás mellett álltak,
és mind valami titkot őrzött,
de csak egy bújtatott el egy lázas álmot .
Lenn a Kólicka patak völgyében
csillogóan szaladt a víz,
és ebben a különös órában
megkondult a falu harangja...
és a csend felvisÍt.

A régi földúton jött egy sötét látomás,
felfelé jött és félénken
figyelmesen körbenézett,
és a pincék árnyékában besurrant az egyikbe szépen.
A pince ablaka virágok közt volt,
és a rácson át becsorgott a holdfény
a földön csúszva, majd a falon mászva,
sötét maradt az a hely, ahová nem jutott fénye,
mély és rejtélyes egy kÍvülálló szemében.

A gerendától földig
egy pók varázslatosan dolgozott,
vékony, áttetsző hálót szőtt,
vízcseppek díszítették... mint egy gyöngysort.
A hálón túl egy lány aludt,
arcát megvilágította a Hold,
fehér volt és vékony -lilában játszott- ,
ruhája hozzásimult, mindenét kiemelte,
haja aranysárga,
feje egy párnán pihent, melynek szélén csipke volt,
szemöldöke boltíves..., kezei a mellén pihentek.
Korát mellei mutatták,
a szamóca illatában érlelődtek,
szája kissé nyitva,
lehelete forró,
inkább parázs és szikra...
imádni való.

Az idegen kezével félrehúzta a pókhálót,
azt amelyen a drágakövek sora volt,
és a lány fölé hajolt,
ajkát a lány ajkára tette,
hogy a lány ujjáról lelopja a gyűrűt.
és mint egy gonosz szellem,
halknál is halkabban,
az ajtón kifordult sietve.

Másnap a lány csodálkozott,
a pókháló szakadt,
tükörbe nézett,
és látta, hogy ajkai lilák és szárazak,
szomorúan mosolygott, nem értette:
a gyűrűm vajon hol lehet?
Tudom:
az éjjel meglátogatott egy gonosz szellem
és ellopta gyűrűmet és ajkaimról csókomat...
mondta nevetve.

Huncut volt a lány... huncut,
ezt a mesébe illő dolgot mindenkinek elmondta:
dicsekedni nem akarok, de történt velem valami az éjjel,
őt magamhoz szorítottam... és
majdnem kimúlt,
Isten megajándékozott,
és így folytatta, hogy mindenki hallja:
a teljes igazságot senki nem tudhatja.

Ezt mind hallotta a gonosz szellem,
és minden éjjel ott termett az ágya mellett
csókjait osztva.
A lány egyszer felébredt,
a gonosz szellem el akart futni,
de a lány rákiáltott:
maradj mellettem, tüzes, édes szó,
ha jól látom árnyék vagy,
de nem hiszem, hogy egyedüli a világban,
és utat tévesztettél... vagy mindez nem való.
Én benned egy megrekedt lelket látok,
ó, te múló árnyék, szomorú mély szemekkel,
megrontottalak volna:
felelj.

A rossz szellem mellé ült, és átfogta a közepét,
suttogott... a lány égető ajkait adta,
és végül ezt mondta:
Te nem látod, a neved nem tudom és
nevet én nem adhatok,
egymást ölelve - reszkettek -.
A lány le akarta takarni szerelmese arcát,
de szemeiből boldogságos könnycseppek buggyantak ki,
és amikor megtörölte szemeit..., hogy lásson,
kezeiben csak a csipkés párnáját szorította,
és suttogta:mégis szeretem.

Fehér lett és vékony,
szíve bátortalan, tele gondokkal,
ablakát figyelte, amelyen ragyogva, sisteregve beszökött a holdfény.
Istenem, be nagy volt a vágy,
én ostoba, kiégetem a szemeimet,
szépségemet csak az éjben látom,
és sokan nem is tudják, hogy mit veszítenek...
álom volt...sírni nem fogok,
egy élő, rossz szellemet még kaphatok.
Egyszer csak az asztalra felugrott egy tücsök,
ciripelni kezdett a hegedűjén és mintha vigyorgott volna,
akkor jött rá a lány...hogy az éji álmában az a gonosz szellem
ki volt.
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. február 28. vasárnap,
Elemér napja van.
Holnap Albin napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

mamuszka
28/02/2021 14:04
Írtok, de nem olvastok! Érthető: nincs hangulat ehhez. sajnálom. Nincs értelme a verseknek ma már.

Manon
28/02/2021 12:29
Szép vasárnapot mindenkinek!

Helen Bereg
27/02/2021 18:24
Szép estét Napkorong! smiley

Helen Bereg
26/02/2021 18:37
Szép estét Napkorong! smiley

Manon
26/02/2021 14:22
Szép délutánt Napkorong!

Helen Bereg
25/02/2021 18:54
Szép estét Napkorong! smiley

hzsike
25/02/2021 15:22
Szépséges délutánt mindenkinek! smiley

KiberFeri
25/02/2021 11:05
Kellemes, tavaszias napot kívánok mindenkinek!

Sancho
24/02/2021 20:32
Jó estét Napkoronglakók! smiley

Helen Bereg
24/02/2021 19:10
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
24/02/2021 08:38
Legyen mindenkinek kellemes a szerdája!

Helen Bereg
23/02/2021 18:06
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
23/02/2021 09:26
Hú-hú! Ma is kellemes, szikrázó napsütésben legyen részetek nektek is...

Manon
23/02/2021 08:42
Kellemes keddi napot Napkorong!

vali75
22/02/2021 20:22
Szép estét Napkorong! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes