|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Becsukott szemel
magamba nézek,
élvezetem csak képzelet,
emlékeim események,
fakuló arcú, távoli emberek.
Gondok fészkelnek agyamban,
fájdalmamat magamba fojtom,
panaszkodni nem merek.
Ráncos arcom nem mosolyog,
fülemben hallgatnak a hangok,
sötét hajam fehéredik,
dús erdeje gyérül.
Az est meleg kenyeréből
sok szeletet szeltem,
morzsáit az évek során ettem.
Madárkáim mind elszálltak,
visszanéztek, meg-megálltak,
végleg elrepültek,
csillogó szem, mosolygó arc küldte
vissza álmaimba őket.
|
|
|
- december 07 2018 18:05:05
Kedves Sarolta !
Szép gondolatok az elmúlásrol,jó volt olvasni
Szeretettel Tibor |
- december 07 2018 20:38:51
Kedves Sarolta !
Nagyon szép gondolatokat írtál az elmúlásról, jó volt olvasni 
Szeretettel Zsuzsa |
- december 08 2018 07:43:59
Sarolta kedves! Igen jó lett és magamra vettem, mivel erősen érintett vagyok!
Szeretettel, csak gratulálni tudok!
KíberFeri |
- december 11 2018 11:07:39
Nagyon kedves ez a vers!
Remélem, drága Sarolta, a madárkáid még visszajönnek, főleg télen, amikor tőlünk várják az eledelt!
Legyen még sok hasonló teled!
Szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 07. szerda,
Attila, Ramóna napja van.
Holnap Gyöngyvér, Keve napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
