|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Démon kertem tövében üldögélek csendesen,
Mögöttem sírhant sóhajt repedezetten,
Végítélet következik kincsem,
Utolsót rúg az életkedvem meghitten.
Vajh, kit hív ellenem célkeresztbe?
Megvívni ellenem merészen?
Oly sokszor nőtt a tét,
Csendesen megbúvó alig lét.
Körmeimet reszelem épp,
Vad vigyorom mögött nem látszik más, csak szép,
Hiányos fogazatom, mit az élet csorbított eképp,
Nem vagyok más, csak taposni való cseléd.
Regény,
Mese, mely ezred éveket él,
Ezek álmaim épp,
Negédes álomkép.
S dühödt vad tengeren cikázó rémkép,
Ilyet fest őrült tudatom eléd,
Bármily kusza is, ne félj,
Van helyed benne, még.
|
|
|
- december 15 2018 13:43:38
Érdekes a gondolatsorod és fölöttébb jó is. Meg aztán még elgondolkoztató...
Szeretettel: gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
