|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Száz éve meghalt,
Ady, az „énekes Vazul”,
ki líránkat megújította
„új időknek új dalaival”.
Verseinek témagazdagsága,
érzelemvilágának
őszinte kitárulkozása
kulcsa halhatatlanságának.
Párizsban élte nagyvilági életét,
de Érmindszentre gyakran hazatért.
Urbánus költő, de őrzője még
a népi hagyománynak,
magát nevezi népi figuráknak.
Dózsa György unokája,
„népért síró, bús, bocskoros nemes”,
Csák Máté földjén
proletárokkal vív, testvéries.
Vallásos és szerelmes versei
eredeti módon líránk remekei.
Betegsége Istenhez vezeti,
így születnek vallásos versei.
„Mikor elhagytak, és lelkem roskadozva vittem,
csendesen és váratlanul átölelt az Isten."
Életmódja miatt gyors halálra számít,
gyógyszer nincs, reménye nem kábít.
„Én a halál rokona vagyok,
szeretem a tűnő szerelmet,
szeretem megcsókolni azt, aki elmegy.”
Negyvenkét évesen elment a költő,
kedves zseni volt, szerethető.
|
|
|
- január 31 2019 17:03:05
Nekem is vannak fenntartásaim, mint férfi nem szimpatikus, de sajnos sok társa van, akik ezt csinálják, nem írnak róla, de nem is hencegnek vele.
Megbűnhődött - akkor még gyógyíthatatlan - betegségével, amit "A patyolatüzenete című versében csodás őszinteséggel leírt.
Az iskolában csak forradalmi verseit és néhány Lédához írt versét tanították, de én - mint tanár - mindig elmondtam diákjaimnak, ki volt ő mint esendő, de magára büszke ember.
Köszi, hogy megosztottad velem véleményedet. |
- január 31 2019 22:04:49
Kedves Sarolta !
Értékelem megemlékezésedet,ne dobjunk követ embertársainkra mielőtt
néznénk körül a magunk portálján.
ADY nagy, volt felejthetetlen
Szeretettel olvastalak
Tibor |
- február 01 2019 17:04:37
Elgondolkodtató versed szeretettel olvastam: Zsuzsa  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 06. vasárnap,
Csaba napja van.
Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
