|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Ady szerelmes versei
a szenvedély ellentmondásos vallomásai.
Ha a nőt öleli, önmagát szereti.
A női test az ő számára préda,
kivétel talán Léda.
Sóvárgó vágya ölelésre, csókra,
hűséget nem ismerő kalandokra csábítja.
„Csókjaimat adtam, vettem,
híven sohasem szerettem”
Lédát is eltaszítja néha:
„Meg akarlak tartani téged,
azért választom őrödül a megszépítő messzeséget”
Maradjon számára az asszony álom,
„aki szeret, akire örökre vágyom”
Az Elbocsátó szép üzenetben
örökre kegyetlen búcsút mond
eme halálos szerelemnek.
Szenvedélye halált küld,
vétkét átkozza,
A Patyolat üzenetét imádkozza.
Tudja: késő, eljegyezte a halál,
„Én a halál rokona vagyok, szeretem a tűnő szerelmet,
szeretem megcsókolni azt, aki elmegy”.
Az utolsó szerelem Csinszkához köti,
elfogadja az ifjú lány rajongását,
menedék, társ a háború poklában,
„..és mégis megvártalak”,
1919. a háborúnak
és a költő életének vége,
de örökké él alkotó emléke.
|
|
|
- március 06 2019 17:54:31
Tetszett. |
- március 06 2019 18:14:59
sajnos az évszám téves:
nem 1819!!!
1919
-------
jayítottam. a szerző |
- március 07 2019 11:49:24
Gratulálok, kellemes volt olvasni.
PiaNista |
- március 07 2019 12:45:55
Kedves Sarolta !
Nagyon szép megemlékezés
Szeretettel gratulálok
Tibor |
- március 07 2019 13:13:48
Kedvelem Ady költészetét!
Remek versben, tömören, de nagyon kifejezően, örökítetted meg Ady szerelmi költészetét.
Tetszett versed!
Szívből gratulálok!
Margit |
- március 09 2019 09:11:10
Méltó, szép emlékversed szeretettel olvastam. Szép napot kívánok: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 03. hétfő,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
