|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
Ó, jöjj kedves karjaimba,
nézd, hogy ragyog a telihold!
Lám türkizben ragyog szemed:
hallod? - bíz' nekünk kuvikolt.
Mirtusz koszorút készítek,
bársonyos bronzos hajadra.
Piros rózsákat csókolok,
méz ízű, édes ajkadra.
Hajtsd fejed vágyó ölembe,
orcám izzik vörös színben.
Előtted térdepel- érzed? -
Teérted lüktet a szívem.
Ó, jöjj, ó, jöjj, karjaimba,
fonódjunk össze egészen,
mint inda öleli a fát,
s hagyd, hogy lelkedet becézzem!
Hallod? Már hív a szív szava.
|
|
|
- március 26 2019 10:51:49
Kedves ElizabethSuzanne!
Nagyon szép ez a versed, bár az első verssszak negyedik sora általam nem értelmezhető. Előtte a holdról írsz, de az nem "kuvikol".
Csak ennyit szerettem volna megjegyezni.
Remélem, nem haragszol?
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- március 27 2019 07:21:49
Szép lenne a vers, ha ez a kis baki nem lenne, amit Zsuzsi említett. Ezt én se tudom értelmezni. |
- március 27 2019 15:15:15
Kedves Zsuzsa és Melinda!
hallod? - bíz' nekünk kuvikolt. Itt a kuvikra gondoltam. De akkor átfogalmazom. Köszönöm szépen az építőjellegű kritikát |
- március 27 2019 15:32:00
Kedves Zsuzsa, gyönyörű vallomásod szeretettel olvastam!
Szívből gratulálok!
Margit |
- március 27 2019 19:27:43
Kedves Margit! Köszönöm szépen kedves szavaid: Zsuzsa |
- április 02 2019 16:25:06
nagyon szép lett!
Amit az előttem olvasók kifogásoltak, azt nem szó szerint kell érteni, mert Te éltél a költői szabadsággal! Nekem különleges és tetszik is!
Gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 17. vasárnap,
Hortenzia, Gergő napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
